Friss előrejelzés: folytatódik a gazdasági fellendülés 2016-ban, de 2017-ben csökkenhet a GDP növekedési üteme az EU-ban

A BUSINESSEUROPE előrejelzése szerint 2016-ban uniós szinten 2,0%-os GDP növekedés várható, de csökkenhet a kontinens versenyképessége 2017-ben.

A 34ország 40 munkaadói szervezetét tömörítő BUSINESSEUROPE – melynek hazai tagszervezete a legnagyobb magyar munkaadói érdekvédelmi szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) – legfrissebb elemzése szerint 2016-ban az Európai Unióban 2,0%-os gazdasági növekedés várható, míg az eurozónában ennél alacsonyabb, 1,7%-os GDP emelkedéssel számolnak.2017-ben ugyanakkor rosszabb adatokra számít már az európai munkaadókat tömörítő szervezet. Fő kihívásnak a migrációval kapcsolatos kérdések, Schengen, a beruházások alakulása és az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás ügye tűnik jelenleg a Brüsszeli szervezet szerint.

Az európai munkaadói szervezeteket tömörítő, brüsszeli székhelyű BUSINESSEUROPE az európai gazdaságról készült,átfogó elemzést publikált. A szervezet2016-ra az Európai Unión belül 2,0%-os GDP növekedést prognosztizált, 0,4%-os inflációs és 8,6%-os munkanélküliségi ráta mellett. 2017-re vonatkozóan 1,9%-os GDP-tvár a szervezet a 28tagállam tekintetében, jelentősen megugró, 1,4%-os inflációs és minimálisan csökkenő, 8,2%-os munkanélküliségi rátával.

2016 első felében mérsékelten, de tovább folytatódott a gazdasági fellendülés az Európai Unióban. Megfigyelhető egy folyamatos, mérsékelt növekedés a fogyasztás tekintetében egész Európában, míg ezzel párhuzamosan az alacsonyabb energia árak jelentik a növekedés másik fő alapját.

A munkanélküliség továbbra is jelentős probléma az Európai Unió gazdaságainak, ám folyamatos csökkenés észlelhető ezen a területen. Az idei évre becsült 8,6%-os adatot követően 2017-re 8,2%-os munkanélküliséget vár a BUSINESSEUROPE. Az Unió tagországain belül azonban még mindig nagy eltérések figyelhetőek meg:míg Ausztriában 6,0%, Németországban csupán 4,4% körüli, addig Görögországban például 24%-os munkanélküliségi ráta várható az idei évre.

A gazdasági növekedés egyik fő kulcsa az unió számára a belföldi kereskedelem. Az EU-ban a lakossági fogyasztás várhatóan 2,2%-kal nő 2016-ban, míg az import 4,5%-al, az export pedig 3,5%-kal, ami összességében sajnálatos módon negatív tendencia a fizetési mérleget tekintve. A befektetések ugyanakkor várhatóan növekedni fognak 2016-ban a 28 tagországban, de még mindig elmaradnak a válság előtti szinttől.

A politikai tényezők is fontos szerepet játszanak az Európai Unió gazdasági fejlődésében. Az EU-nak több szabadkereskedelmi megállapodást is tető alá kell hoznia a következő időszakban, melyek közül a legfontosabb egyértelműen az USA és az EU közötti TTIP, amely tartalmától függően komoly lehetőséget rejthet az EU növekedési és foglalkoztatási kilátásainak javítása terén. A migrációis magában rejti annak a lehetőségét, hogy megfelelő keretek között növelhesse az EU GDP-jét, amennyiben sikeres a bevándorlók munkaerőpiaci integrálása. Fontos kérdés továbbá, hogy a schengeni országok illetve az EU egyértelmű elkötelezettséget vállaljanak a schengeni határok fenntartásában. A schengeni határok szétesése – vagy akár csak részbeni sérülése – komolyan veszélyeztetheti az EU növekedési kilátásait, bizonytalanná tenné a folyamatban lévő gazdasági „felépülést”.

„A BUSINESS EUROPE Economic Outlooknak érdekes része az, melyben az USA, Japán és az EU tekintetében vizsgálja a befektetések GDP-hez mért szintjét. Látható, hogy globális versenytársaink sokkal gyorsabban lábaltak ki a recesszióból, míg Európa egy lassabb növekedési pályára került. Érdemes megjegyezni, hogy a K+F+I területeken is hasonló adatokat látunk. Míg az Unióban a GDP 3%-át fordítják a K+F területekre, addig Japánban ez az arány 4%, az USA-ban pedig 3,5%. Ezen Európának változtatnia kell, ha nem akar behozhatatlan hátrányra szert tenni a globális világgazdasági versenyben. Fontos megjegyeznünk, hogy a magyarországi döntéshozók úgy tűnik szintén felismerték az innováció jelentőségét, hiszen 2015-ben közel 1,5%-ra emelkedett a K+F+I GDP arányos költés hazánkban, ami egyértelműen üdvözlendő” – mondta Dr. Futó Péter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult. A versenyszféra több mint 60%-át képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít. Az MGYOSZ 2005 óta tagja az 1958-ban alakult BUSINESSEUROPE-nak.
Európai szinten a BUSINESSEUROPE a növekedés és versenyképesség vezető szószólója. A kontinens vállalatainak képviseltében aktiv szerepet játszik minden olyan területen, amely működésüket a legközvetlenebbül befolyásolja. 35 olyan európai ország vállalkozásainak nevében emel szót, melyeknek nemzeti ipar- és munkaadói szövetségei alkotják közvetlen tagságát.