Fenntarthatósági kérdésekre kell válaszolnia a magyar cégeknek
Már csak pár hónapja van a magyar cégeknek arra, hogy felkészüljenek: idén július 1-től a minimum ESG-kérdéssorra vonatkozó elvárásban egyre több adatot, információt kell begyűjteni a bankoknak a vállalati hiteleket felvevő ügyfeleiktől. Első lépésben azoknak a cégeknek kell felkészülni, amelyek 500 milliónál nagyobb kölcsönért folyamodnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új ajánlása értelmében a pénzintézeteknek egyre részletesebb ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) adatokat kell bekérniük a vállalati ügyfelektől, amennyiben azok 500 millió forintot meghaladó hitelt vesznek fel. Ez azt jelenti, hogy a bankok a fenntarthatósági szempontok mentén is értékelni fogják a vállalatok működését. De pontosan milyen kérdésekre kell majd válaszolniuk az érintett cégeknek? Ebben segít a vállalatoknak a K&H eligazodni.
Mit jelent ez a vállalatok számára?
A bankok által végzett ESG-adatgyűjtés azt jelenti, hogy a nagyobb vállalatoknak egyre részletesebb információkat kell szolgáltatniuk tevékenységük fenntarthatóságáról. Akik előre felkészülnek, és rendelkeznek világos ESG-stratégiával, előnybe kerülhetnek a hitelkérelmek során, de fontos leszögezni, hogy a bevezetendő kérdéssor adatgyűjtési céllal készül, ez nem jelenti azt, hogy a kérelmező elesik a hiteltől.
„A júliustól megvalósuló kötelező adminisztratív adatgyűjtés célja, hogy a fenntarthatósági szempontok is beépüljenek a hitelezési folyamatba, az évek során kialakuló minősítési folyamatba. Jobb erre időben felkészülni, mert lesznek olyan kérdések, amelyekre rendelkeznek ugyan adatokkal a cégek, ám strukturálatlan formában, és időbe telik, mire a vállalati rendszerekből kinyerhetők lesznek. Vagy éppen szenzitívek, de olyan is akadhat, amire nem tudják a választ: a vállalat szén-dioxid kibocsátásnak mértéke ilyen lehet. A kérdőív adatgyűjtési céllal készült, nincsenek rossz válaszok, egyelőre adminisztratív feladatként merül fel a cégek számára”
– hangsúlyozta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
A legfontosabb kérdéskörök
A kérdéssor alapján az ESG-értékelés több fő területre terjed ki, ezek közé tartoznak a cégméretre, tevékenységi körre, kibocsátásokra, fenntarthatósági stratégiára, energiahatékonyságra és társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kérdések.
Általános vállalati adatok
Az alapinformációk megadása könnyen teljesíthető: a vállalat statisztikai létszáma, az árbevétel, a mérlegfőösszeg, vagy a fő tevékenységi kör megadása rutinfeladat egy hitelkérelemnél.
Energiafogyasztás és kibocsátások
A környezeti fenntarthatóság egyik legfontosabb része az energiafelhasználás és az üvegházhatású gázok kibocsátása, itt olyan kérdésekre kell számítani, hogy milyen energiaforrásokat használ a vállalat vagy van-e energiahatékonysági terve vagy beruházása.
Fenntarthatósági stratégia és célok
A vállalatoknak választ kell adniuk arra is, hogy milyen fenntarthatósági stratégiát követnek, azaz készítenek-e ESG-beszámolót vagy rendelkeznek-e karbonsemlegességi tervvel.
Társadalmi felelősségvállalás és munkavállalói jólét
Nemcsak a környezetvédelmi, hanem a társadalmi hatások is számítanak, a kérdőívben szerepelnek olyan kérdések is, hogy milyen arányban dolgoznak nők a vállalatnál, és van-e esélyegyenlőségi politikája? A kérdőív kitér a cég által nyújtott képzési és fejlesztési lehetőségekre, és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági programokra is.
Kapcsolódó cikkeink
A brit fogyasztók és a biológiailag lebomló palackok: készek többet fizetni, de ez nem elég
A brit fogyasztók hajlandóak magasabb árat fizetni a biológiailag lebomló…
Tovább olvasom >Kedvező feltételekkel jön az új zöldhitel
Új, lakáscélú zöldhitellel jelenik meg a piacon a K&H áprilistól…
Tovább olvasom >Kevesebb kávét ittak tavaly a németek
A Német Kávészövetség (Deutscher Kaffeeverband) friss adatai szerint 2024-ben Németországban…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >Árrésstop kontra áfacsökkentés: megoldás az inflációra vagy politikai viták terepe?
A kormány március közepétől életbe léptette az árrésstopot, amely szerint…
Tovább olvasom >