Fenntarthatósági kérdések a hazai cégek körében

A vállalkozások 21%-a teljes mértékben törekedett arra, hogy újrahasznosítható alapanyagokból állítsa elő termékeit, míg 36%-uk esetenként, 43%-uk pedig egyáltalán nem törekedett erre. A legnagyobb arányban a 11 fő alatti (26%) és a 151–250 fő között foglalkoztató cégek törekedtek erre (23%). A nagyvállalatok jellemzően eseti jelleggel használnak újrahasznosított anyagokat. A leginkább elkötelezettek a 151–250 fő közötti vállalatok: háromnegyedük törekszik az újrahasznosításra. Legalább eseti jelleggel újrahasznosít a feldolgozóipari cégek 61%-a, az építőipariak 43%-a, a kereskedelem-javításban és üzleti szektorban pedig 57–62%-a.

A vállalkozások 34%-a állít elő környezetbarát terméket vagy szolgáltatást. Kedvező ugyanakkor, hogy a cégek 9%-a tervezi a környezetbarát termékek/szolgáltatások előállítását. Legnagyobb arányban a 151–200 fő közötti vállalkozások termelnek ilyen termékeket/szolgáltatásokat (62%), legkevésbé pedig a 11 fő alatt foglalkoztató vállalkozások (30%). A feldolgozóiparban a cégek 32%-a, az építőiparban 70%-a törekedett erre, míg a kereskedelemben a cégek 29%-a, az üzleti szektorban pedig a vállalatok 25%-a.

Látható tehát, hogy az ilyen tevékenységek jelentősen függnek a cégek méretétől és ágazatától. Az építési szabályok szigorítása miatt az építőipar élen jár a környezetbarát építésben. A többi ágazatban ez inkább a tulajdonos motivációjának függvénye (illetve annak következménye, hogy piaci előnyt jelent-e környezetbarát terméket/szolgáltatást előállítani).

Azonban ezen szempontok követése a profitmaximalizáláson felüli tevékenységnek számít, és egy esetleges gazdasági visszaesés vagy hirtelen történő bevételkiesés következtében környezettudatossági szempontok követésének fontossága leértékelődhet. Ezért célszerű lenne ezen szempontok erőteljesebb megjelenítése a kormányzati (EU-s) támogatásoknál. Jó példa erre a Kormány által preferált akkumulátorgyártók helyzete: a termékre szükség van az elektromobilitás miatt, ugyanakkor előállításuk a környezetet rombolhatja a veszélyes anyagok felhasználása miatt.

Fontos-e a környezet védelme?

A vállalkozások 25%-a rendelkezett EMAS vagy ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) tanúsítvánnyal. A vállalatméret növekedésével a tanúsítvánnyal rendelkezők aránya jelentősen nő. A legkevésbé a 11 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál található tanúsítvány (11,5%), szemben a 150 fő feletti cégek 72–79%-os arányával, ami azzal is összefügg, hogy a tanúsítvány megszerzése és fenntartása jelentős munkát igényel.

A legnagyobb arányban az ipari cégek tanúsítják tevékenységüket környezetirányítási szempontból (47%), majd az építőipari vállalkozások következnek (27%). A kereskedelem és az üzleti szolgáltatások esetében 19-19% a megfelelő arány, ami a tevékenység jellege miatt nagy aránynak tekinthető.

Megvizsgáltuk azt is, hogy mit tesznek a cégek a környezeti lábnyom csökkentése (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos égők használata stb.) érdekében. A számok kedvező képet mutatnak: a válaszoló cégek 56%-a igen gyakran, 32%-a esetenként tesz lépéseket, mindössze 12% nem tesz semmit. Ezen belül a 11 fő alatti cégek 59%-a gyakran, 25%-a esetenként tesz a környezetért, míg 16%-ukat nem érdeklik a környezetvédelmi szempontok. A leginkább a 151–250 fő közötti cégek állítják magukról, hogy odafigyelnek környezeti lábnyomukra: 76%-uk rendszeresen, 18%-uk esetenként tesz valamit a környezetért.

Meglepő módon a kereskedelmi és az üzleti szolgáltatást nyújtó cégek a legaktívabbak ezen a területen (62-64% igen gyakran, 22-23% gyakran tesz a környezetért), a legkevésbé az építőipari vállalkozások aktívak (38% gyakran, 54% eseti jelleggel végez környezet- óvó lépéseket). Ugyanakkor összességében az ipari cégek a legjobbak, mivel csak 4%-uk nem tesz semmit, majd az építőipar (8%) és a kereskedelem, illetve az üzleti szolgáltatások (14-15%) a sorrend.

Látható tehát, hogy a környezettudatosság jelentősen függ az adott vállalkozás méretétől és ágazatától. Míg a mikro-, kis- és középvállalkozások inkább csak esetenként foglalkoznak környezetvédő tevékenységgel, addig ez a nagyobb vállalkozásoknál jóval gyakoribb. Mindez azért fontos, mert a 11 fő alatti cégek adják a vállalkozások nettó árbevételének 25%-át, míg a 150 fő felettiek 27%-át 2020-ban. Vagyis célszerű a kisebb kkv-k környezetvédelmi erőfeszítéseit erőteljesebben támogatni, mivel számukra kevésbé látható ezen tevékenységek megtérülése.

Hogyan hat a klímaváltozás?

Viszonylag kevés információ van arról, hogy a magyarországi cégek miként vélekednek a klímaváltozásról, illetve, hogy tesznek-e valamit az elkerülhetetlen hatások kivédésére.

Az Európai Befektetési Bank (EIB) 2020-as felmérése szerint a magyar vállalatok az uniós átlag alatt foglalkoznak a környezeti problémákkal. Ennek több oka is van: egyrészt a hazai cégek többsége tőkeszegény, így a fejlesztési forrásokat elsősorban a termelés korszerűsítésére és a bővítésre fordítja, amelynek során mellékes a környezetre gyakorolt hatás. Másrészt a Kormány sem elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelem iránt. A környezet védelme terén csak az uniós kötelezőt hoztuk, azt is nehezen.

A legtöbb magyar vállalkozás a klímaváltozás hatásait érzékeli. Jól mutatja ezt, hogy a cégek 50%-ának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, ami magasabb, mint a 41%-os EU átlag. Ugyanakkor a forráshiány miatt csak a hazai vállalkozások 15%-ának van környezetvédelmi szakértője, ami alacsonyabb, mint az EU 23%-os adata (ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg).

A klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik (csak 16%-uk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23%-kal). A hazai vállalatok kisebb arányban számítanak pozitív keresleti hatásra (18%, EU: 34%), ami érthető: a hazai gazdaság erősen kitett az autóiparnak, amely mélyreható átalakuláson megy át, s ennek nem lesz Magyarország a kedvezményezettje. Az ellátási láncokra gyakorolt hatást is kisebb arányban látják pozitívnak (10%, EU: 17%), ami azt is jelzi, hogy az esetleg rövidülő láncban nem látnak piaci potenciált, ahogy abban sem, hogy a klímaváltozás miatt javul a cégük megítélése (erre a magyar vállalkozások 20%-a számít, szemben az uniós 38%-kal).

Nem meglepő ezek után, hogy a magyar vállalkozások mindössze 18%-a fektetett környezetvédő projektekbe (ez kevesebb, mint az uniós átlag fele), míg 35%-uk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).

Ugyanakkor az energiahatékonyságot javító fejlesztést közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik (36%). Ezzel az összes vállalati beruházás 11%-a (részben) erre irányult, ami meghaladja az uniós átlagot (8%).

Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, ami érthető: a hazai kkv-k többsége a túlélésért küzd a gyorsan változó gazdasági helyzetben. //

Ez a cikk a Trade magazin 2022.08-09. számának 62-66. oldalán olvasható.