Magazin: Fenntarthatóság a járvány szorításában

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2020. 09. 10. 06:56

Az elmúlt év kutatásai során folyamatosan érzékelhető volt, hogy a fenntarthatóság, a környezetvédelem egyre több embert foglalkoztat, de miközben a téma fontosságát senki nem kérdőjelezi meg, az egyéni felelősséget sokan egyéb körülmények álcája mögé bújva hárítják el magukról. Látható, hogy a vásárlási szokásaink változása és ezzel együtt a vásárlás során hazavitt egyszer használatos műanyagok, csomagolóanyagok kiváltása környezetbarát megoldásokkal lassú folyamat, de vajon a COVID-19 járvány változtatott ezen a helyzeten?

Seres Attila_nms

Vendégszerző:
Seres Attila
client service manager
NMS Hungary

A Magyar Országos Panelen ez év júliusában futtatott 800 fős online megkérdezés eredményeit összehasonlítottuk az egy évvel ezelőtti, ugyanebben a témában végzett kutatásunk eredményeivel, hogy lássuk, milyen változások történtek az elmúlt időszakban, hogyan látja a lakosság most a környezetvédelmi szempontokat a saját életében.

A tavalyi kutatás is megmutatta, hogy a többség eddig is elsősorban a kényelmes megoldásokat kereste, azok a környezetbarát megoldások tudtak széles körben meghonosodni, melyekhez nem volt szükség nagyobb erőfeszítésre vagy életmódváltásra. A legtöbb háztartásban a környezetvédelem kimerül a szelektív hulladékgyűjtésben és a saját bevásárlószatyrok használatában, míg például a megszokott termékekről jóval kevesebben hajlandók lemondani környezetbarát vagy akár csomagolásmentes változat kedvéért. Házon kívüli étkezés során sem tudjuk elképzelni, hogy saját evőeszközt vigyünk, vagy ne együnk olyan helyen, ahol műanyag tányérban kapjuk a menüt, de szívesen lemondunk a szívószálról vagy a poharak műanyag fedeléről, ha erre van lehetőség.


Járvány hatása a vásárlási szokásokra

A COVID-19 járvány jelentősen megváltoztatta a lakosság vásárlási szokásait, a márciusi pánikvásárlások közepette úgy tűnhetett, hogy a környezetvédelem szinte minden fogyasztónál a háttérbe szorult. Amellett, hogy rövidült a vásárlással töltött idő, jelentősen megnőtt a célirányos, listás vásárlások aránya és a vásárlási gyakoriság is visszaesett a heti 3-4-ről heti egyre. Egyre többen választották a csomagolt, zacskózott, konzerv termékeket. Ennek egyik oka a hosszabb eltarthatóság volt, ugyanakkor az is fontos szemponttá vált, hogy a termék biztosan tiszta legyen, kívülről fertőtleníthető, belülről pedig kézzel érinthetetlen. A kiskereskedelmi láncok közül sokan, reagálva a vásárlói igényekre, több, korábban csomagolásmentesen kapható terméket kezdtek műanyag csomagolásban, akár fagyasztva is árusítani, például: pékárut, gyümölcsöt.

nms-fenntarthatosag-jarvany

A 2019-ben mért eredményekhez képest idén 10%-kal csökkent azok aránya, akik nagyon fontosra értékelték a környezetbarát csomagolás szerepét a vásárlási döntéseikben, míg ugyanennyivel nőtt és így 39% lett azok aránya, akik számára ez kevésbé vagy egyáltalán nem fontos.

A megkérdezettek közel fele azt nyilatkozta, hogy ugyanannyira figyelt a járvány alatti korlátozások időszakában arra, hogy mennyi csomagolóanyagot visz haza, mint korábban, tehát nem növekedett az egyszer használatos csomagolóanyagokból keletkező szemét mennyisége, míg 38% még jobban is odafigyelt a környezetvédelmi szempontokra, mint korábban.

Mi lehet a tapasztalat és a kutatási eredmények közti ellentmondás oka?

Az elmúlt egy évben 10%-kal nőtt azok aránya, akik szelektíven gyűjtik a szemetet és 87% a saját bevallása szerint erre legalább ugyanúgy vagy még jobban odafigyelt a járvány alatt. Ez egyrészt pozitív változásnak számít, de egyben azt a hamis illúziót kelti a lakosságban, hogy így minden szelektív hulladékgyűjtőbe kerülő csomagolóanyag újrahasznosításra kerül, így valójában nem is termelünk annyi hulladékot.

Melyik kezembe harapjak?

Mindeközben azok, akik korábban nagyobb hangsúlyt fektettek a háztartási szemét mennyiségének csökkentésére, a járvány alatt úgy érezték, nincs választásuk, az egészségük védelme érdekében kénytelenek feladni az elveiket vagy azok egy részét. Gyakran feltették maguknak a kérdést, hogy mivel szennyezik kevésbé a környezetet: a járvány alatt megnőtt szemét mennyiségét szembe állították például a jelentősen kevesebb gépkocsihasználattal vagy a nem megvásárolt gyorséttermi csomagolásokkal, elviteles poharakkal és megnyugtatták magukat, hogy pozitív a mérleg, talán nem nőtt jelentősen az ökológiai lábnyomuk.

21% vásárolt több olyan csomagolt terméket, melyekből korábban inkább csomagolásmenteset választott, és 15% érezte úgy, hogy erre az üzlet valamelyest rá is kényszerítette, mert ahol vásárolt, ott nem is volt kapható másmilyen termék. Bár a vásárlók többsége pozitívan értékelte az üzletek azon megoldásait, melyekkel biztonságosabbá tették a termékeket, miközben a péksüteményeknél kihelyezett eldobható műanyag kesztyűk vagy akár az általuk használt gumikesztyűk miatt lelkiismeretfurdalást éreztek.

Ár szerepe a csomagolással szemben

Az árak, akciók szerepe a vásárlási döntésekben emelkedni látszik, a COVID-19 járvány hatására ugyanis egy májusi felmérés szerint a lakosság közel 61%-ának csökkent kisebb-nagyobb mértékben a jövedelme. Ez egyrészt azt jelenti, hogy egy viszonylag széles rétegnek jelenleg jobban meg kell gondolnia a kiadásait, mint korábban, miközben azok is spórolásba kezdtek, akiknek nem változott a jövedelmük, hogy egy hasonló járványhelyzetben legközelebb nagyobb megtakarításokkal rendelkezzenek.

Mindkét szegmens közös véleménye, hogy jelen helyzetben

környezetbarát megoldások akkor lehetnek sikeresek a piacon, ha azok valamilyen módon olcsóbbá teszik a vásárlók számára az adott termék használatát

(például utántöltők, visszaváltható üveg, visszavett PET-palack), miközben a vírusfertőzéssel szemben is biztonságosnak tűnnek. //

Kapcsolódó cikkeink