Felpörgeti az élelmiszeripart és az italgyártást az Európa-bajnokság

A magyar sörfogyasztás várhatóan nő, Ausztriában pedig valószínűleg átmenetileg megáll a sörpiac zsugorodása, ez áll az Atradius hitelbiztosító ágazati elemzésében. A piacvezető hitelbiztosító a magyar-osztrák Eb-csoportmérkőzés előtt összehasonlította a két ország ágazatának hitelkockázati pozícióit és az üzleti teljesítményhez kapcsolódó kilátásait. Az elemzés szerint a magyarországi italgyártás lekörözte az osztrák ágazatot az elmúlt három évben, de a fociEb mindkét országban felpörgeti az élelmiszeripart és ezen belül az italgyártást is. Itthon kb. 2,5%-os lehet a sörpiac növekedése, míg Ausztriában az idén vélhetően nem csökken tovább a sörfogyasztás.

–„A magyar válogatott 44 éve nem játszott Európa-bajnokságon, és a csapat franciaországi szereplése nem csak a szurkolóknak öröm, hanem a magyar gazdaságra is jótékony hatással lesz” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. A hitelbiztosító elemzése szerint az élelmiszeripar a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata: a termékgyártás területén a második legnagyobb munkaadó, és egyben a harmadik legnagyobb termelő. Ez az iparág állítja elő az ország teljes ipari termelésének több mint 10%-át. Az élelmiszerexportból származó bevétel nagy szerepet játszik abban, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlege összességében pozitív.

Az utóbbi időben az export lett az éves összesítésben 10,7%-kal bővülő szektor fő motorja, amit jól illusztrál, hogy a belföldi értékesítés mindössze 4,8%-kal nőtt. A legfontosabb exportcikkek a zöldségek és gyümölcsök, valamint a hús- és tejipari termékek. Az export 90%-a az Európai Unió országaiba irányul.

2016-ban várhatóan tovább nő Magyarországon az élelmiszerek forgalma, és bár az ágazathoz tartozó vállalkozások jövedelmezősége 2015-ben javult, 2016-ban pedig várhatóan változatlan marad, az ország többi iparágához képest továbbra is alacsony lesz. Az élelmiszeripari cégek számára a legnagyobb kihívást a lakossági fogyasztást visszafogó, magas adóterhek jelentik. A magyarországi élelmiszeripari és italgyártó (F&B) vállalkozások tőkeáttétele általában magas, ami jelentős kockázatot jelenthet a gyenge jövedelmezőség mellett működő vállalatok számára.

– „Ezzel szemben tavaly az osztrák élelmiszertermelés teljesítménye meglehetősen szerény maradt, mivel az export csak kis mértékben nőtt, a belföldi keresletre pedig a rossz fogyasztói hangulat nyomta rá a bélyegét. 2016-ra már itt iskedvezőbb eredmények várhatók, amelyben szerepe lesz a foci Eb-nek is” – mondta Vanek Balázs. Az Atradius tanulmánya szerint az osztrák ágazat termelése 2%-kal nő majd. A földrajzi közelségnek köszönhetően az osztrák élelmiszertermelők a Közép- és Kelet-Európában az élelmiszerek iránt megmutatkozó, bővülő keresletből is profitálni tudtak. Az osztrák élelmiszeripari vállalkozások a tengerentúlra, például az Egyesült Államokba irányuló exportnak köszönhetően sikerrel ellensúlyozták az orosz importtilalom által okozott veszteséget.

Az ausztriai italgyártás nagyobb ütemben bővült, mint az élelmiszeripar egészének átlaga. Ennek két fő oka az volt, hogy nőtt az energia- és szénsavas italok exportja, és hogy az osztrák bortermelők az exportpiacokon profitálni tudtak a jobb minőségnek köszönhetően elért magasabb eladási árból. Az ausztriai sörfogyasztás tavaly 1%-kal csökkent, párhuzamosan az egészséges életmód népszerűbbé válásával. Az osztrák fogyasztói szokások megváltoztak az elmúlt években: a fogyasztók kevesebb, de minőségibb sört isznak szívesen.

Eközben a magyar italgyártásban az elmúlt néhány évben számottevő piaci korrekció zajlott. Az ital-nagykereskedelmi piac erősen koncentrált, a forgalom kb. 90%-át 19 nagykereskedő bonyolítja. – „A szeszesital-nagykereskedők sorsát szorosan figyelemmel kísérjük, mivel a felröppent hírek szerint a kormány a jövőben e szegmens centralizálására készül” – mondta az Atradius országigazgatója. A magyar sörfogyasztásra is jellemző a prémium és szuper prémium márkák előre törése, míg a középkategóriás sörök hátrébb szorultak tavaly. A magyar sörpiac 2015-ös növekedése ellenére az értékesítés még nem érte el a 3 évvel ezelőtti szintet.

A piacvezető hitelbiztosító ágazati párosítása azt mutatta ki, hogy a magyar élelmiszeripar a fizetési szokások szempontjából egyértelműen az osztrák mögé szorul. Magyarországon a számla kiállításától a fizetésig átlagosan 60 nap telik el. A késedelmes fizetések, a nemfizetések és a fizetésképtelenségek száma az elmúlt hat hónap során állandó volt, és ez az Atradius elemzése szerint nem változik a következő hónapokban sem. Ugyanakkor az élelmiszeripari fizetésképtelenségi ráta tavaly 3,5% volt, míg a gazdaság egészének átlaga 2,7%-k körül alakult. Emellett az elmúlt két évben több élelmiszer-nagykereskedő ment csődbe, mint korábban. A magyar élelmiszeriparra általánosan jellemző a magas tőkeáttétel és a banki finanszírozástól való erős függőség.

Az osztrák élelmiszeriparban az elmúlt két évben tapasztalt fizetési fegyelem megfelelő volt. A késedelmes vagy nemfizetések száma alacsony, és ez a várakozások szerint a következő hat hónap során így is marad. Az osztrák élelmiszeriparban viszonylag ritkán fordul elő fizetésképtelenség. Az Atradius elemzői szerint a csődök száma 2016-ban várhatóan változatlan marad, vagy csak kis mértékben fog növekedni.