Feljövőben Közép- és Kelet-Európa kiskereskedelme

Szerző: jungandrea Dátum: 2017. 09. 23. 15:08

A GfK átfogó elemzést készített 32 európai ország kiskereskedelméről, amely elemzésben értékeli a vásárlóerőt, a kiskereskedelem részesedését a háztartások privát fogyasztásából, az ­inflációt, az értékesítési terület termelékenységét, és előrejelzést ad a 2017. év forgalmára vonatkozóan.

csökkenő munkanélküliség és a jövedelmi szint enyhe növekedése pozitív hatással van számos területre. A 28 országot magába foglaló Európai Unióban (EU-28) 2016-ban az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 16 153 euró volt, ami 0,7 százalékos (nominális) növekedést jelez a megelőző évhez képest. A legnagyobb növekedési rátával Közép- és Kelet-Európa országai büszkélkedhetnek.

A hazai trendeket figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyelőtti 5239 eurót meghaladva 2016-ban 5549 euró volt.


Pozitív prognózis

A GfK stabil, 1,4 százalékos forgalmi növekedést prognosztizál az EU 28 országában 2017-re vonatkozóan. Nagy-Britannia kilépésével a kiskereskedelmi forgalom 2,2 százalékkal nő. A növekedéssel érintett régiók körében nem történik változás 2017-ben az egy évvel korábbi állapothoz képest: továbbra is Romániában (+8,9 százalék) és Magyarországon (+5,7 százalék) a legdinamikusabb fejlődés üteme. A GfK Horvátországban, Bulgáriában és a balti államokban 4–5,5 százalékos növekedést valószínűsít. A forgalom növekedése Lengyelországban várhatóan 5,3 százalékot ér majd el a lengyel zloty felértékelődése, a jövedelmek és az árak emelkedése nyomán. A csökkenő forgalom jegyében eltelt két év után a Görögországban működő bolti kiskereskedelem is fellélegezhet a 2017-re prognosztizált mérsékelt – 1 százaléknyi – növekedésnek köszönhetően.

A kiskereskedelem részesedése a háztartások fogyasztásából: a vásárlóerő növekedése csak részben támogatja a kiskereskedelmet. A bolti kiskereskedelem fogyasztási célú költésekből való részesedésének hosszú távon csökkenő trendje 2016-ban folytatódott. A korrigált adatok szerint ez a részesedés az EU-28-ban 31,3 százalék volt 2016-ban, ami gyakorlatilag megegyezik az azt megelőző évben mért 31,4 százalékkal. Az európai lakosság rendelkezésére álló jövedelmek fokozottan áramlanak az egészségügyi, valamint a gasztronómiai szektorba, és egyre nagyobb arányban online vásárlásokat, valamint lakhatási költségeket fedeznek.

Eladótér: egyenetlen a fejlődés

Az eladótér összességében 0,7 százalékkal nőtt 2016-ban az Unió 28 országában. Tekintve, hogy a népességszám ebben az időszakban ugyanekkora mértékben növekedett, az egy főre jutó eladótér 0,4 százalékos bővülést követően 1,17 négyzetméter volt.

Ez az érték azonban Európa-szerte igencsak változó. Ausztriában és Hollandiában az eladótér 2016-ban abszolút és egységnyi értelemben egyaránt elmaradt a megelőző évi szinttől. Ennek ellenére a két ország – Belgiummal együtt – továbbra is a legnagyobb egy főre jutó eladótérértékeket mondhatja magáénak a tanulmányban vizsgált országok közül. Kelet- és Közép-Európában az eladótér mérete a kedvező fogyasztói hangulat és a kiskereskedelem többnyire átlagon felüli bővülése mellett nőtt. Az expanzió és az üzletnyitások Spanyolországban és Olaszországban egyaránt hozzájárultak az eladótér növekedéséhez.

A bolthálózatok konszolidációja és a telített nyugat-európai piacokon az egyes termékcsoportok növekedése tekintetében lassulást mutató online kereskedelem egyaránt pozitív hatást gyakoroltak az egységnyi eladótér termelékenységére a bolti kiskereskedelem egészét tekintve. Számos esetben – és különösen az élelmiszer-kereskedelemben – ez a növekedés összefügg a fogyasztók egyre jobb kínálattal történő bevonzására tett proaktív és igen ambiciózus kísérletekkel. Ahogy a korábbi években is, az egységnyi eladótér Luxemburgban, Svájcban, Norvégiában és Svédországban bizonyult a legtermelékenyebbnek. Összehasonlításképpen a rangsor végén helyet foglaló Ukrajnában az egységnyi eladótér termelékenysége csupán mintegy 27 százaléka a Luxemburgban mért értéknek.

– Európa jelenleg nyugtalan vizeken evez – mondta el a kutatás vezetője és a GfK kiskereskedelmi szakértője, Antje Hille. – Az európai összetartás 2016-ban több alkalommal is megmérettetett. A fejlemények ellenére az európai gazdaság szilárdnak bizonyult és megfelelően teljesített. A privát fogyasztás Európa-szerte a gazdasági fejlődésnek újra fontos ösztönzőjévé vált. A kiskereskedelem ebből profitált, még akkor is, ha a vizsgált országokban látott növekedési ráták igen változatos képet mutatnak. //

Kapcsolódó cikkeink