Feleslegesen pusztítják a beporzó rovarokat
Feleslegesen pusztítják a beporzó rovarokat egyes növényvédő szerek egy európai szakértői testület szerint, melyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) két szakértővel képviseltette magát – olvasható az MTA honlapján megjelent közleményben.
Halmozottan és hosszú időn át hatnak az uniós moratórium alá helyezett neonikotinoid alapú rovarirtók, és előfordul, hogy erősebben pusztítják a hasznos beporzó rovarokat, mint a kártevőket.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies Science Advisory Council, EASAC) az Európai Unió (EU) tagállamainak tudományos akadémiáit átfogó hálózat. Legutóbb az EU-moratórium alá helyezett neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek ökológiai hatásait tekintették át. Az erről készült tanulmányt április közepén mutatták be Brüsszelben.
A neonikotinoidok elpusztítják a vetőmagon megtapadó vagy a magban előforduló kórokozókat, a kezelés neve csávázás. Széles körben alkalmazott, a növénybe felszívódó, vagyis szisztemikus növényvédő szerekről van szó, amelyek kihathatnak a talaj élővilágára, valamint a pollenbe jutva a beporzó rovarokra is.
Miután több tanulmány a méhpusztulásokkal hozta kapcsolatba e szereket, a neonikotinoidok egyes változatainak használatát 2013-tól két évre korlátozták az Európai Unióban, időt hagyva arra, hogy objektíven lehessen vizsgálni a környezetre kifejtett, esetleges nem kívánt hatásokat.
Az EASAC tizenhárom európai szakértő segítségével tekintette át a rendelkezésre álló tudományos eredményeket, hogy bizonyítékon alapuló, kiegyensúlyozott értékelés születhessen a csávázószerekről. Magyarországról Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója és Samu Ferenc, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos osztályvezető-helyettese vett részt a munkában.
A munkacsoport több mint száz, főként az elmúlt két évben megjelent, független bírálaton átesett tudományos cikket dolgozott fel, melyek azt tárgyalták, hogyan hatnak a neonikotinoid vegyszerek és az egyre intenzívebb termelés az ökoszisztéma-szolgáltatásokra.
E szolgáltatások közül a fő hangsúly a beporzásra esett, így elsősorban a méhekre kifejtett hatást elemezték. Emellett az EASAC azt is vizsgálta, hogy a széles körű neonikotinoid-használat miként befolyásolja a biológiai védekezést segítő, valamint a talajlebontási folyamatokban részt vevő szervezeteket és a biológiai sokféleséget.
A politika és a közvélemény elsősorban a házi méhekre koncentrál, pedig a házi méh nem az egyetlen beporzást végző rovar, mellette számos vadméh – Magyarországon 700, az Európai Unióban 2000 faj -, zengőlégy- és lepkefaj is fontos szerepet vállal kultúrnövényeink és a vadnövények beporzásában.
A tanulmányban áttekintett új tudományos eredmények közül több is igazolja a neonikotinoidok negatív hatását a csupán pár száz egyedet számláló poszméhcsaládokra és a magányos életmódú fajokra – zömmel ilyenek a vadméhek. Számos újabb publikáció bizonyítja a neonikotinoidok káros hatását a biológiai védekezésben szerepet játszó parazitoidokra – ilyenek a fürkészdarazsak és fürkészlegyek – és ragadozókra, a kártevőket fogyasztó vagy magevő madarakra.
A neonikotinoidok esetében a többszörös kitettség hatása összeadódik, ezért a negatív következmények csak hosszabb idő alatt ítélhetők meg. Fontosak az ökológiai következményekkel járó, nem halálos, de káros hatások is: a méheknél ilyen a kognitív képességek, a kommunikáció és az egyéb kulcsviselkedések sérülése.
Több új esettanulmány mutatta ki, hogy a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak. A neonikotinoidok jelenlegi, megelőző módszerként való használata nem egyeztethető össze az integrált növényvédelem alapelveivel, melyeket az EU fenntartható növényvédő szerekről szóló irányelve is hangsúlyoz. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >Egyhangú támogatást kapott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitika
Az EU-tagállamok agrárminiszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2027 utáni…
Tovább olvasom >Lassú, de folyamatos növekedés jellemzi a napraforgó termelői árát
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >Gyümölcslékoncentrátum-gyártót vásárolt az Eckes-Granini Németországban
Európa egyik vezető gyümölcslégyártója, az Eckes-Granini megvásárolta Németországban a gyümölcsital-koncentrátumok…
Tovább olvasom >