FAO: Új szabványok születtek a globális növénybetegségek és kártevők ellen

A kereskedelem és utazás intenzívebbé válásával a növényi kártevők is sokkal könnyebben terjednek új területekre. Napról napra szinte sokkoló mennyiségű fenyegetéssel vagyunk kénytelenek szembenézni, már ami a növényeink és ezáltal saját és környezetünk egészségét illeti,” – mondta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató helyettese.

A FAO becslése szerint évente a teljes növénytermelés 20-40%-a veszik el a kórokozók miatt. Ez a világgazdaságnak 220 milliárd dollár veszteséget okoz, az invazív rovarfajok pedig további 70 milliárd dollárt.

Az új szabványokról

Az új iránymutatás a gázosítás jobb használatáról az emberi egészségre és a környezetre ártalmas gázosító szerekkel kapcsolatos növekvő aggodalomra reagál. A szabvány meghatároz előírásokat a hőmérsékletre, időtartamra és a mennyiségre, amelyekkel a gázosítás hatákonysága mellett annak környezeti hatása is kontrollálható marad.

Diagnosztikai protokollok hat kórokozó hivatalos vizsgálati módszereire és procedúráira, mint például a
Xylella fastidiosa vagy a keleti gyümölcslégy (Bactrocera dorsalis).

Előbbi egy végzetes baktériumot takar, ami gazdaságilag fontos növényeket, mint az olívát, citrusféléket, a szilvát és a szőlőt támadja. Az amerikai kontinensről érkezvén, 2015-ös megjelenése óta gyorsan terjed Európában és Ázsiában is.

Amint a növény megfertőződött, nincs visszaút: a baktérium meggátolja a növényt a vízfelvételben, így az elhal vagy túl gyenge lesz, hogy termést hozzon.

Olaszországban már jelentős károk jelentkeztek az olíva ültetvényeken, de a
Xylella fastidiosa
nagyon komoly veszélyt jelent nem csak az olasz, de a teljes Földközi-tenger térségének gazdaságainak.

A keleti gyümölcslégy népszerű termények, mint az avokádó, a banán, a guajava és a mangó fáit veszélyezteti már legalább 65 országban.

További fontos témák

Az egész héten át tartó ülésszak során a több mint 400 nemzetközi résztvevő további fontos kérdéseket is megvitat, mint például az ENSZ által a közelmúltban elfogadott a
Növényegészségügy Nemzetközi Évének
(2020) programja, a
kereskedelmi árucikkekre és útvonalakra vonatkozó szabványok
, vagy a növényi kórokozók
tengeri konténerek
révén történő terjedésének megakadályozása.

Eddigi munkája során a bizottság már
több mint 100 nemzetközi növényvédelmi intézkedést
fogadott el.