Éveken belül új biogázüzemeket létesítene Magyarországon a technológia világvezető cége

Az Európai Bizottság 2030-ra évi 35 milliárd köbméter biometán termelését tűzte ki célul, ami a tagországokban jelenleg kiépített kapacitások több mint ötszörösét jelenti. Ez a növekedési elvárás összhangban van az Európai Biogáz Szövetség közreműködésével készült jelentés Magyarországra vonatkozó prognózisával, amelyben 2030-ra évi 1 milliárd köbméteres hazai előállítás szerepel, de 2050-re a 3 milliárdot is elérhetőnek tartják a szakértők.

A fenti ambiciózus törekvés mozgatórugója az ingadozó földgázárnak való fogyasztói kitettség csökkentése, valamint a kontinens függetlenedése az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Utóbbi tekintetben Magyarország esetén a Bizottság elemzése úgy számol, biometánnal akár hazánk gázimportjának 15%-a is kiváltható lenne, míg hazai szakértők a termelés felfuttatásával a 25%-os értéket is elérhetőnek tartják.

A biogáz arányának növelése ráadásul nemcsak az ország energiamixének stabilizálása, hanem a környezettudatosság terén is nagy előrelépést hozna. A korszerű üzemek szerves háztartási és élelmiszeripari hulladékból, illetve nyers trágyából állítanak elő a hálózatba táplálható vagy akár áramtermelésre használható biogázt, valamint a műtrágyánál kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező talajjavító anyagot.

„Egyre több helyen ismerik fel, mekkora szerepe lehet a biogáznak a légkört súlyosan károsító metán kibocsátásának csökkentésében. Nem véletlen, hogy Németországban mára több mint 9000 ilyen üzem működik, Dánia pedig nem kisebb célt tűzött ki, minthogy 2030-ra gázigénye 100%-át biogázból fedezze, és jó úton is haladnak efelé. De Magyarországnak is nagyon jó adottságai vannak ahhoz, hogy ilyen téren is kivegye a részét a klímaváltozás elleni küzdelemből”

– mondta Andrew Benedek, a terület egyik legismertebb nemzetközi szakértője, az Anaergia alapítója. A magyar születésű, kanadai szaktekintély vállalata korábban több biogázüzemet is épített Magyarországon, köztük a legnagyobbat, a nagyjából 4 MW elektromos kapacitású szarvasi egységet, amely tavaly óta a MOL tulajdona.

Benedek hozzátette, bízik benne, hogy az Anaergia a jövőben nagyban hozzájárul majd a technológia magyarországi térnyeréséhez. Ehhez jó alapot jelent, hogy a nemrég 40,8 millió kanadai dollárért többségi tulajdonrészt szerző, luxemburgi székhelyű Marny Investissement az Alfa Group nevű ingatlanfejlesztő és -kezelő cég révén már jelentős jártassággal rendelkezik a hazai piacon. „A felvásárlás tökéletesen beleillik a portfóliónkba, hiszen a fenntarthatóság a kezdetektől központi érték számunkra, az ingatlanjainkon például kimagasló mértékben alkalmazzuk a megújuló energiaforrásokat. Úgy gondolom, az Anaergia világviszonylatban is egyedülálló szakértelme és az Alfa Group stabil magyarországi jelenléte együttesen jó alapot ad arra, hogy már a következő években elkezdjük az itteni biogáz-fejlesztéseket, aminek előkészületeibe már bele is fogtunk” – árulta el a terveik kapcsán Assaf Onn, aki a Marny ügyvezető igazgatójaként az Anaergia vezetését is átvette.

Andrew Benedek a fentieken túl megjegyezte azt is, a biogáz-termelés magyarországi áttöréséhez és ezáltal valós földgáz-alternatívává tételéhez egyéb tényezők mellett az állami ösztönzők is elengedhetetlenek. Ilyen szempontból kedvező fejlemény, hogy a rövidesen startoló, az uniós közös agrárpolitika (KAP) keretében megvalósuló, Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása nevet viselő pályázaton a „biogáz előállítására és hasznosítására szolgáló létesítmények kialakítása” is az önállóan támogatható tevékenységek közé került. Ráadásul a szeptember 17-én indult, 150 milliárd forint keretösszegű pályázaton az összes megújuló energiaforrás közül egyedüliként a biogáz esetén a kiépítésre kerülő termelési kapacitás meghaladhatja az adott üzem éves energiafogyasztását is.