Európai Számvevőszék: a mezőgazdasági bevételeket stabilizáló uniós intézkedések kihasználtsága alacsony

A mezőgazdasági termelők bevételét stabilizáló uniós intézkedések csak részben érték el céljaikat, kihasználtságuk alacsony és egyenetlen, egyes rendkívüli intézkedések pedig nem célzottak, ami aránytalan kompenzációs kifizetésekhez vezethet – közölte az Európai Unió luxembourgi központú számvevőszéke.

A jelentés arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja stabil és megfelelő jövedelmet garantál a mezőgazdasági termelők számára.
Az unió 28 tagállama 6,4 millió mezőgazdasági termelőjének folyósított közvetlen kifizetések évente 41 milliárd eurót tesznek ki. A közvetlen kifizetések mellett a KAP külön eszközökkel is rendelkezik ahhoz, hogy megelőzze és kezelje a kockázatokat és válságokat a mezőgazdasági ágazatban. Léteznek olyan rendkívüli intézkedések is, amelyek célja a piac egészének stabilizálása súlyos zavarok bekövetkezése esetén, mint például amikor Oroszország 2014-ben megtiltotta bizonyos uniós mezőgazdasági termékek behozatalát.
A számvevők jelentésükben elismerték, hogy a KAP többféle védőintézkedései biztosítják a jövedelmek stabilitását. A közvetlen kifizetéseknek köszönhetően a termelők jobban meg tudnak birkózni az árak ingadozásával, vagy a gyengébb terméssel, így biztosítás iránti igényük is csökken. Megállapították azonban, hogy a biztosítással rendelkező termelők kevésbé éreznek ösztönzést arra, hogy rugalmas üzleti stratégiát alkalmazzanak vagy alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz.
A jelentés szerint az áringadozás és a termeléskiesés okozta veszteségekkel szembeni biztosításra előirányzott 2,6 milliárd euró a mezőgazdasági termelők nagyon kis hányadához jutott el. A legtöbb termelő még a kockázatcsökkentést sem veszi fontolóra, mivel arra számít, hogy válsághelyzetben úgyis számottevő állami támogatásban részesül.
Kiemelték azt is, hogy a biztosításokhoz nyújtott uniós támogatást sok esetben nem juttatják el a ténylegesen rászorulókhoz. Az ilyen célú támogatást leginkább kihasználó két tagállamban, Olaszországban és Franciaországban azt figyelték meg, hogy az a borágazatban összpontosul. Ebben az ágazatban a biztosított tőke összege hektáronként a 115 ezer eurót is elérheti – írták.
Azt közölték, hogy az orosz tilalomra adott válaszlépésként 2014 és 2018 között a gyümölcs- és zöldségágazatra fordított 513 millió eurót illetően az unió nem határozott meg felhasználási paramétereket. Például a támogatás 61 százaléka almatermelőknek jutott – elsősorban Lengyelországban -, pedig az almakivitel nagyjából változatlan maradt, sőt nőtt.
Rendkívüli intézkedéseket más gyümölcsök – például az őszibarack és a nektarin – esetében is alkalmaztak a túltermelés kezelésére, noha az ilyen intézkedések célja az egyszeri piaci zavarok megoldása lett volna.
Megjegyezték azt is, hogy költséges volt egyes termékek piaci kivonása ingyenes szétosztás céljából. Bizonyos esetekben a támogatás jóval meghaladta a piaci árakat, ami túlkompenzálást tett lehetővé. Megállapították, hogy az ingyenes szétosztási programok keretében kivont termékek többsége végül más formában visszakerült a piacra, például Görögországban és Spanyolországban gyümölcslé formájában. A rászorulókhoz csak a termékek töredékrésze jutott el.
A jövőbeli közös agrárpolitikára vonatkozó, a kockázatkezelést középpontba helyező legutóbbi jogalkotási javaslatok fényében a számvevők azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy ösztönözze a mezőgazdasági termelőket, hogy jobban felkészüljenek a válságokra, alakítsa ki jobban és kövesse nyomon a biztosításokhoz nyújtott támogatást, tisztázza a rendkívüli intézkedések bevezetésére és megszüntetésére vonatkozó kritériumokat, valamint igazítsa ki az árukivonási műveletekkel kapcsolatos kompenzációt. (MTI)