Európai Bizottság: javult Magyarország digitális fejlettsége

Dátum: 2019. 06. 12. 11:05

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét jelző mutató, a DESI 2019-es adatai szerint Magyarország eredményei az elmúlt néhány évben az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak – közölte jelentésében az Európai Bizottság.

A jelentés szerint Magyarország a szélessávú összekapcsoltság alapján teljesít a legjobban, valamivel az uniós átlag felett.
Magyarország a tizenkettedik helyen áll az 5G-felkészültséget mérő mutatóban, az internet-hozzáférésben pedig a 14. helyet foglalja el. A vezetékes szélessávú lefedettség változatlanul a háztartások 94 százalékára terjed ki, a nagysebességű szélessávú lefedettség 87 százalékra nőtt. A háztartások több mint fele – 58 százaléka – legalább 30 megabit per másodperc (Mbps) sebességű szolgáltatásra fizet elő, meghaladva a 41 százalékos uniós átlagot. Ezenkívül Magyarország továbbra is jól teljesít a szupergyors hálózati összekapcsoltságot illetően, ami elsősorban a kábelhálózatok széles körű elterjedtségének tulajdonítható: a lefedettség 82 százalék, amíg az unió egészében egy az arány 60 százalékos.
A mobil szélessávú lefedettség szintén az uniós átlag fölé emelkedett. A jelentős javulás ellenére azonban a mobil szélessáv igénybevétele továbbra is a legalacsonyabb az EU-ban, 100 emberre 59 előfizetés jut, az EU egészére mért 96 előfizetéssel szemben.
A jelentés szerint a legnagyobb kihívást egyebek mellett továbbra is a digitális technológiák üzleti integráltsága és a digitális közszolgáltatások jelentik. Magyarország eredménye mindkét területen elmarad az uniós átlagtól. Az e-kormányzati szolgáltatások minősége gyengébb, mint más tagállamokban, igénybevételük aránya pedig átlag alatti. A vállalkozásoknak mindössze 14 százaléka – ez az EU-ban a legalacsonyabb arány – használ vállalati erőforrás-tervezési szoftvercsomagot az információk különböző részlegek közötti megosztása érdekében.
Mint írták, az e-kereskedelem, a nagy adathalmazok és a felhőalapú szolgáltatások használata hasonló képet mutat. Az alapszintű digitális készségek szintén elmaradnak az uniós átlagtól, Magyarország a 28 tagállamból a 21. helyen áll. Az alapszintű szoftver készségek is gyengék, a 28 tagállamból a 22. Magyarország. A 16 és 74 év közöttiek mindössze fele rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, míg ez az arány az unió egészében 57 százalék. A lakosság 26 százaléka rendelkezik magasabb szintű internetfelhasználói készségekkel, amely alapján Magyarország a 21. helyet foglalja el a rangsorban.
Magas azonban az információs és kommunikációs technológia (IKT-) diplomások aránya, az IKT-szakemberek aránya pedig közelít az átlaghoz Magyarországon – írták.
Az unió egészére kiterjedő DESI 2019-es jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy azok az országok, amelyek az európai digitális egységes piaci stratégiával összhangban nagyratörő célokat tűztek ki maguk elé, és megfelelő beruházásokkal alapozták meg azokat, viszonylag rövid idő alatt is jobb teljesítményt tudtak elérni. Összességében az elmúlt évben mindegyik uniós tagország digitális teljesítménye javult, idén Finnország, Svédország, Hollandia és Dánia érte el a legjobb eredményt.
Az Európai Bizottság közzétette a Nők a digitális világban elnevezésű eredménytáblát is, amelyből az derült ki, hogy a digitálisan versenyképes uniós országok a nők digitális gazdaságban való részvétele terén is jól teljesít. E tekintetben Finnország, Svédország, Luxemburg és Dánia emelkedik ki leginkább. Uniós szinten ugyanakkor továbbra is fennáll a nemek közötti különbség az internethasználat, a digitális készségek és az infokommunikációs szakmákban való foglalkoztatottság szempontjából. A legnagyobb egyenlőtlenség az infokommunikáció terén jelentkezik, ahol szakemberek mindössze 17 százalékát alkotják a nők. (MTI)