Európa-szerte mélyponton a fogyasztói bizalom, a magyar háztartások a legsúlyosabban érintettek között

Nagy a pesszimizmus

A mindennapi áruk drágulása, az emelkedő rezsiköltségek és a növekvő kamatok miatt aggódnak leginkább az európai fogyasztók az Intrum felmérése szerint. A követeléskezelő vállalat most megjelent, 24 európai országra kiterjedő fogyasztói felmérése az első ilyen jellegű kutatás, amit az orosz-ukrán háború kitörése óta elvégeztek. Aligha meglepő módon a tavalyi felméréshez képest a legtöbb európai országban, köztük Magyarországon is drámaian romlott a fogyasztói hangulat, különösen az emelkedő megélhetési költségek miatt.

Arra a kérdésre, hogy mely pénzügyi-gazdasági problémák miatt aggódnak leginkább, az európai válaszadók az élelmiszerek és a rezsi árának növekedését jelölték meg (82 és 80 százalék). Valamivel kevesebben, 58 százalékuk aggódik a banki kamatok emelkedése miatt, 46 százalék az állását félti, és továbbra is viszonylag sokan (45 százalék) tartanak új, Covid-járvány miatti lezárásoktól.

A magyarok az európai átlaghoz hasonló válaszokat adtak, de többen aggódnak az élelmiszerárak és a rezsi miatt (89 és 84 százalék). Az adatok alapján a kamatstop és a hitelmoratórium nem nyugtatta meg eléggé a hitelfelvevőket: 65 százalék súlyos problémának tartja a magas kamatokat. Az európai átlagnál jobban tartanak a magyarok a munkanélküliségtől és az új Covid-lezárásoktól is.

Az európai válaszadók több mint fele (59 százalék) úgy érzi, pénzügyi helyzete romlott az elmúlt évben, és csak 7 százalék számolt be a vagyona gyarapodásáról. Magyarországon kicsivel az európai átlag feletti arányban (63 százalék) panaszkodnak az életkörülményeik romlására a fogyasztók. A válaszok alapján a válság a legsúlyosabban Görögországot (71 százalék), Lengyelországot (71 százalék) és Romániát (66 százalék) érinti, a legenyhébben pedig Svájcot (46 százalék), Svédországot (47 százalék) és Finnországot (49 százalék).

Az Eurostat szeptemberben megjelent, úgynevezett maginflációs mutatója (a pénzromlás torzító hatásoktól megtisztított index) szerint a magyar fogyasztói árindex növekedése volt a legnagyobb az EU-ban. Ezt támasztják alá az Intrum ECPR-adatai is: Görögország után hazánkban számoltak be a legtöbben arról, hogy az infláció enyhén (27 százalék), vagy súlyosan (65 százalék) érinti a háztartásuk pénzügyeit. 

Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója emlékeztetett: az inflációt már tavaly is komoly problémának nevezték a magyar válaszadók, 2021-hez képest azonban azóta azt is látnunk kell, hogy a magas magyarországi infláció (egyelőre) letörhetetlennek tűnik.

„A magyar infláció évek óta az egyik legmagasabb az EU-ban, az árindex például 2020 januárjában 4,7 százalékkal, tavaly decemberben 7,9 százalékkal, idén márciusban pedig már 8,5 százalékkal nőtt. A mostani, európai szinten kiemelkedő infláció beleillik ebbe a trendbe, csakhogy most nem jár együtt dinamikus gazdasági növekedéssel, ezért a lakosság sokkal jobban megérzi azt, mint korábban.”

Deszpot Károly kiemelte, hogy 2022 első feléig a rekordmagas infláció mellett is az volt a jellemző, hogy növekedett a magyar háztartások fizetőképessége.

„Ez a trend azonban idén megtört, és a fizetőképességi adatok alapján recesszióra számíthatunk jövőre. Ennek hatásai, például az emelkedő munkanélküliség és a csökkenő jövedelmek miatt tovább romolhat a lakosság pénzügyi helyzete akkor is, ha a fogyasztói árak stabilizálódnak.”

Az Intrum idén nyáron készült előrejelzése szerint legkorábban az idei év végén csökkenhet a hazai infláció – ennek az előjele lehet a forint november eleji erősödése. A fogyasztók kevésbé optimisták, a felmérés szerint az európai és a magyar válaszadók 71 százaléka úgy véli, több mint egy évig még negatívan érinti a pénzügyi helyzetüket a pénzromlás.