eNET – Telekom: Felhőszolgáltatások a kkv szektorban

Szerző: trademagazin Dátum: 2013. 01. 23. 12:12

Hiába költséghatékony, helyfüggetlen és folyamatosan támogatott informatikai megoldások az úgynevezett felhő-alapú (cloud) szolgáltatások, a magyar kis- és középvállalkozások töredéke él csak velük – derül ki az eNET-Telekom legfrissebb, KKV-k körében végzett felméréséből.

E szerint a szolgáltatások bevezetésének egyik fő akadálya az ismeretek hiánya. Csak a KKV-k mintegy harmada hallott a cloud fogalmáról és alig több mint 3 százalékuk használja jelenleg. Ennek ellenére a felhő-alapú szolgáltatásoknak van jövője Magyarországon is: a KKV-k körülbelül tíz százaléka be akarja vezetni a közeljövőben.

Az adatok átvitele, feldolgozása, tárolása folyamatosan fejlődik és olcsóbbá válik. Ez pedig lehetővé teszi az informatika újragondolását vállalati szinten is. A cégek számára elérhetővé válnak olyan internetalapú szolgáltatások, melyek segítségével a fájlok, programok fizikailag nem a felhasználók gépén, hanem az interneten tárolhatók, valahol a „felhőben”. (Innen származik a modell, a cloud computing elnevezése.) Mivel az adatokat feldolgozó alkalmazások is az interneten vannak, feleslegessé válhat a helyi szerver üzemeltetése. Saját eszközön csak egy kis terjedelmű, úgynevezett kliens-alkalmazás fut. Ezzel a cégek pénzt, helyet, energiát spórolhatnak.


Az úgynevezett cloud szolgáltatások már az informatikai folyamatok valamennyi szintjén elérhetők:
● Alkalmazások futtatása cloudban, azaz SaaS (Software as a Service, vagyis szolgáltatott szoftver). SaaS alatt olyan független szolgáltató által fejlesztett szoftvereket értünk, melyeket a felhasználó az interneten keresztül ér el és előre meghatározott licencdíjért használ. Szemben a hagyományos szoftverekkel, ezeket a megoldásokat a felhasználó nem telepíti a saját számítógépeire vagy szervereire. A szolgáltató tulajdonában maradnak, a szolgáltató adatközpontjában, annak gépein futnak. Ilyenek például a különböző levelezőrendszerek, az online fájlmegosztó és tárhely szolgáltatók és a komplex irodai szoftvermegoldások. Ma már könyvelő szoftverek vagy a CRM (ügyfélkapcsolat kezelő) rendszerek sem számítanak ritkaságnak.
● Platformok igénybevétele cloud-on keresztül, azaz PaaS (Platform as a Service, vagyis szolgáltatott platform). A PaaS megoldások olyan fejlesztési platformok, melyeknél a fejlesztéshez szükséges eszközök éppúgy a felhőben találhatóak és webböngészőn keresztül elérhetőek, mint a SaaS megoldások. A PaaS segítségével a szakemberek anélkül is tudnak webes alkalmazásokat fejleszteni, hogy bármilyen eszközt telepítenének a gépükre. Majd telepíthetik ezeket az alkalmazásokat a PaaS kiszolgálókra minden speciális rendszeradminisztrációs háttértudás nélkül. A felhasználó tehát egy alkalmazási környezetet vásárol, pl. .NET, Java, stb. Az egyik legelterjedtebb szolgáltató a Google App Engine.
● Infrastruktúraként használt cloud erőforrások esetén IaaS-ról (Infrastructure as a Service) beszélünk. A szolgáltató szempontjából ez azt jelenti, hogy valaki a virtualizált környezetében a virtuális gépeket mások számára – díj fejében – átadja. Előfordul, hogy házon belül is alkalmazzák ezt a módszert a jobb erőforrás-kihasználtság és a költséghatékonyság érdekében. A felhasználóknak akkor érdemes az IaaS-t igénybe venni, ha semmilyen berendezést vagy szervert nem szeretnénk fenntartani, de a szoftver környezetünk felett meg akarjuk őrizni a kontrollt. A feladat ellátására egy virtuális gépet bérelhetnek az ilyen megoldásokat kínáló szolgáltatóktól mint például az Amazon vagy a hazánkban a Magyar Telekom.

Az eNET korábbi kutatásai szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások többségénél fontos szerepet játszik az informatika. Átlagosan tíz PC-nél húzódik az a határ, amelyen túl már nem nélkülözhetik a dedikált szerver (vagyis kizárólag a hálózat kiszolgálására használt szerver) alkalmazását informatikai rendszerükben. A kis- és mikro vállalatok mintegy harmada használ szervert a tevékenységének informatikai támogatásához. Jellemző azonban, hogy a felügyeleti tevékenységet kiszervezik egy adminisztrációs szolgáltatónak.
Egy ilyen cég esetében a szerver és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások teljes üzemeltetésének kiszervezése is célszerű lehet, hiszen bármilyen üzemhiba esetén a kiesési idő károkat okozhat – erre nyújthatnak megoldást a cloud szolgáltatások.

Ezen szolgáltatások elérhetőségével a vállalkozások számára az informatikai háttér egyes részeinek biztosítása a közgazdasági „make or buy”-hoz (“gyártsd vagy vedd meg”) hasonló „build or buy” (“építsd vagy vedd meg”) problémává válik. Lehetőségeik és céljaik mérlegelésével dönthetnek, hogy informatikai folyamataikat házon belül oldják meg vagy kiszervezik. Természetesen számos KKV a cloud szolgáltatások megjelenése előtti korszakból örökölte szerverhasználatát, ezért folyamataik a belső szerver meglétére építenek. A cloud bevezetése esetükben komolyabb átszervezést igényelhet.

Az eNET legfrissebb, KKV-k körében végzett felmérése szerint a szerverrel rendelkező cégek többsége saját telephelyén üzemelteti azt (mindössze 5 százalékuk vesz igénybe szerver elhelyezést vagy bérel szervert), de közel felüknél már külsős informatikai cég végzi a rendszer üzemeltetését. Saját szervereiket főleg emailezésre, a háttértár biztosítására és adatbázisok futtatására használják. A szerverrel még nem rendelkező cégek felénél kisebb szerepet tölt be az informatika, nincs igényük ilyen jellegű szolgáltatásokra. A másik felük esetében azonban más okokat kell keresnünk.

Kapcsolódó cikkeink