Emelkedett a halgazdálkodásra fordítható pályázati források összege

Az elmúlt hétéves európai uniós költségvetési időszak 13,7 milliárd forintos keretével szemben a jelenlegi időszakban több mint 16 milliárd forintot fordíthat Magyarország halgazdálkodási pályázatokra, amelyek a hazai halak tenyésztését, feldolgozását és fogyasztásának erősítését is szolgálják – közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára pénteken Keszthelyen.

Viski József, a Pannon Egyetem Georgikon Karán kibővített és megújult hallaboratórium átadásán beszélt arról, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakban a halászati operatív program keretében biztosított 13,7 milliárd forintos teljes forrásból február végéig 12,6 milliárd forintot fizettek ki. Az elszámolások lezárásáig várhatóan szinte száz százalékban sikerül felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.

A jelenlegi hétéves ciklusban – a hazai, mintegy 25 százalékos hozzájárulással együtt – a korábbit meghaladó összeget, 16 milliárd forintot használhatnak fel a halgazdálkodási operatív program keretében – jelezte a helyettes államtitkár.

Kifejtette: a jelenleg rendelkezésre álló pályázati források révén kívánják fejleszteni a halászattal foglalkozó vállalkozásokat, javítani a termelés és a feldolgozás lehetőségeit, de tudományos, innovatív technológiák fejlesztésére, szakemberképzésre, illetve a magyar lakosság halfogyasztásának ösztönzésére is biztosítanak forrást. Ez utóbbi kapcsán hozzátette: az európai uniós 25 kilogrammos éves átlaghoz képest a magyar fogyasztók mindössze évente 5 kilogramm halat fogyasztanak.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora emlékeztetett arra, hogy a most felavatott hallaboratórium a Georgikon állattani és akvakultúra csoportjának tudományos és nemzetközi megjelenési lehetőségeit javítja.

Polgár J. Péter dékán ehhez azt is hozzátette: Keszthelyen második éve folyik halas képzés, amelynek keretében az akvarisztikától a tengerbiológián át a sporthorgászatig terjed az oktatott tárgyak listája.
Bercsényi Miklós egyetemi tanár arról beszélt, hogy a hallaboratórium oktatási és tudományos munkájának középpontjában a ragadozóhalakkal kapcsolatos kutatások állnak, számos eredményüket – például a ragadozóhalak tápos tenyésztését – már hazai cégek üzemszerűen is alkalmazzák. Legfőbb céljuk, hogy Magyarország legyen az európai harcsatermelés központja.

A száz százalékos támogatással, 167 millió forintból felújított és kibővített laboratóriumi épületről Beliczky Gábor tanársegéd elmondta: 150 négyzetméteres új csarnokot építettek, konferenciatermet alakítottak ki, új halas kísérleti rendszerek megvalósítására nyílt lehetőség és informatikai beruházást is végrehajtottak. A magyar mellett angol nyelven is folyó halas oktatás kiszolgálása mellett tudományos és bemutatóhelyként is szolgál a keszthelyi hallaboratórium. (MTI)