Elsorvad a szlovák tejipar

Kiszorul hazai piacairól a szlovák tejipar. A szlovákiai tejfogyasztás 60 százaléka, a vaj 65 százaléka, a sajt több mint 85 százaléka importból származik. Túl magas az áfa, holott szomszédunknál nem is 25, hanem 20 százalék terheli a termékeket.

A szlovák tejipar gyors ütemű elsorvadását mutatja a két szervezet szerint, hogy amíg 1989-ben még 2055 millió kilogramm tejet állítottak elő Szlovákiában, tavaly 918 millió kilogrammot – ismereti az Új Szó című pozsonyi napilap a Szlovák Tejszövetség és a Szlovák Tejtermelők Szövetsége adatait. A fejőstehenek száma a vizsgált időszakban 559 ezerről 161 ezerre esett vissza, a tejágazatban működő farmergazdaságok száma pedig a 2005-ös 826-ról 2010 végéig 591-re.

A tejágazat 2010-es együttes vesztesége 25 millió euróra rúgott, az idén pedig 46 milliós deficitet várnak. Ilyen mutatók és feltételek mellett a sertéstenyésztés után ez az ágazat is rövidesen a megszűnés határára kerülhet – idézi a lap Alexander Pastoreket, a tejtermelők szövetségének elnökét.

Miközben az utóbbi időben egyre drágábbak az élelmiszerek, az őstermelők alig érzik meg a magasabb árakat, mivel a nyereséget döntően a kereskedelem fölözi le. A 3,5 százalékos zsírtartalmú tej kereskedelmi árrése csak januárban 13 százalékkal nőtt, azonban az őstermelők literenkénti árbevétele mégis 12 százalékkal csökkent – mondta Zuzana Nouzovská, a tejszövetség főtitkára, hozzátéve, hogy egy liter tej januári kiskereskedelmi átlagára 0,89 euró volt, és ebből a kereskedelem 0,215 eurót csípett le, miközben a feldolgozók a végösszegből csupán literenként 0,14 eurót kaptak.

A tejágazat terén Szlovákia önellátása gyors mértékben csökken, már 47 százalékra esett vissza, és ennél még Málta mutatója is jobb. A két szlovák tejipari szövetség arra is figyelmeztetett, hogy Szlovákiában a 20 százalék az élelmiszereket terhelő áfa,  miközben olyan gazdag államokban, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Németország 5-7 százalék között mozog.

A magyar tejgazdaság hasonló gondokkal küzd 2008 óta. Ekkortól kezdődött ugyanis a Maria Fischer Boel uniós agrárbiztos nevéhez köthető tejpiaci reform, melynek lényege az volt, hogy növelni engedték a tejtermelést. De nem csak azoknak az országoknak, amelyek belső piaci ellátása import nélkül megoldhatatlan volt, hanem minden uniós országnak. Ebből túltermelés lett, az árak azóta is nyomottak. Ebbe több tízezer tehenész rokkant bele, s hiába tüntettek majdnem két éven keresztül, Brüsszel nem engedett, s nem is segített. Ezek után természetesen az erős tejgazdasággal bíró nyugati tagországok nyertesei lettek a válságnak. Azóta töretlenül szállítanak a közép- és kelet-európai országok piacaira, ahol egyre meghatározóbbak az ő kezükben lévő – német, francia, angol – áruházláncolatok, melyek a honi cégektől, illetve azok leányvállalataitól előszeretettel vásárolnak, kiszorítva a helyi termelők termékeit – írja a szabadfold.hu.