Elfogyhat a kávé? – a WWF jelentése az éghajlatváltozás élelmiszerekre gyakorolt hatásairól

Szerző: trademagazin Dátum: 2015. 12. 04. 11:45

A WWF jelentése szerint a fogyasztók hamarosan érezni fogják, hogy az éghajlatváltozás kíméletlen hatásai nem csak az időjárásban mutatkoznak meg, hanem a szupermarketek polcain is az egyes termékek (mint például a kávé vagy a narancs) elérhetőségének és árának megváltozásában is.

kave

A WWF új, Vihar előtti csend címen kiadott jelentése négy, világszerte fogyasztott mezőgazdasági termék – kávé, narancs, mogyoró és banán – példáján keresztül mutatja be a klímaváltozás drasztikus hatásait.

Thilo Pommerening, a WWF Németország éghajlatváltozási szakértője elmondta:„A klimatikus körülmények változása, valamint az olyan extrém időjárási jelenségek, mint az aszályok vagy épp az árvizek már jelenleg is számos mezőgazdasági termény hozamának csökkenéséért felelősek. Arra számíthatunk, hogy a jövőben további terméskiesést tapasztalhatunk a változások következtében. Az éghajlatváltozás negatív hatásai ugyanis a jövőben tovább fognak erősödni, a globális felmelegedés és az ehhez történő alkalmazkodás mértékétől függően. A jelenlegi brazil és kaliforniai aszályok ízelítőt adnak abból, hogy mi vár ránk.”

A jelentés kiemeli, hogy a globális felmelegedést elsődlegesen okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus korlátozása nélkül oda juthatunk, hogy a ma még leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek egy részéhez sokkal nehezebb lesz hozzájutni a közeljövőben.

“A terméscsökkenéssel érintett országoknak segítséget kellene kapniuk az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz. Míg az éghajlatváltozás hatásai az élelmiszerekre – azaz a magasabb árak vagy minőségcsökkenés) az iparosodott országokban még elviselhetőek, a fejlődő országokban élő gazdálkodók és mezőgazdasági munkások számára drámaiak lehetnek” – fejti ki Pommerening.

A világ kávétermésének felét jelenleg Brazília és Vietnám adja, ahol ez meghatározó gazdasági tevékenység. Az évszázad közepére azonban a jelenlegi termőterületeinek fele termelésre alkalmatlanná válhat az éghajlatváltozás következtében. Az elmúlt évtized során a növekvő vízhiány már eddig is drasztikus terméscsökkenést eredményezett mindkét országban, sőt, Vietnám egyike azon országoknak, amelyet a világon a leginkább sújt az éghajlatváltozás.

A világon legnagyobb mértékben termesztett gyümölcs, a banán termelése is erőteljesen érintett. A melegebb idő, a viharok és áradások kedveznek a veszélyes baktériumok és gombák elterjedésének, e növénybetegségek kiirtása pedig rendkívül költséges. Külön kihívást jelent, hogy a banántermelés jó része egyetlen fajtán alapul, így egy-egy betegség szinte a teljes globális termést tönkreteheti. A világ harmadik legnagyobb exportőreként nyilvántartott Kolumbiában az éghajlatváltozás következtében a banántermelésre alkalmas területek mintegy 60 százaléka eltűnhet 2060-ra.

A narancs számára a legnagyobb veszélyt az aszály jelenti. A világon elfogyasztott narancslé fele Brazíliából származik, és az ország narancstermelésének 80 százalékát egyetlen állam, São Paulo adja. A termeléshez jelenleg is egyre gyakrabban intenzív öntözés szükséges, ami az 1960-as és 1970-es években még egyáltalán nem volt elterjedt. Az ültetvények területe is délre tolódott az államon belül, szintén az éghajlatváltozás következtében. A kaliforniai és floridai termelőterületek is egyre inkább érintetté válnak vagy a vízhiány, vagy pedig a tengerszint-emelkedés miatt.

A mogyoró világpiacát Törökország uralja, a globális termelés 70 százalékát meghaladó részesedésével. 2014-ben egy hatalmas terméskiesés a világpiaci ár megduplázódásához és az európai csokoládé-gyártók beszerzési stratégiájának megváltozásához vezetett. A török környezetvédelmi minisztérium szerint Törökországban a termőterületek országos szintű eltolódására és terméscsökkenésre kell számítani, ami hatással lesz az ország gazdasági helyzetére is.

„Mindeddig a tudomány az egyes kiemelt mezőgazdasági termékekre összpontosított. Az éghajlatváltozás globális élelmiszerellátásra gyakorolt általános hatásai azonban még nincsenek áttekintő módon felmérve, pedig ezzel sürgősen foglalkoznunk kell.” mondja Pommerening.

Kapcsolódó cikkeink