Mérséklődhet az infláció

Januárban tovább mérséklődhet az infláció az MTI által megkérdezett elemzők szerint, és 2014 év végéig a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint a fogyasztói árak decemberben 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Novemberhez képest pedig 0,5 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.

Illés Adrienn, az Erste Bank Hungary Zrt. külső kommunikációs szakértője kiemelte, hogy a bank előrejelzésének megfelelően, rekord mélységbe csökkent a decemberi infláció. Hozzátette: a decemberi számlákban megjelent novemberi 11,1 százalékos hatósági energiaár-csökkentés mintegy 1 százalékponttal csökkentette a fogyasztói árindexet. Az Erste Bank várakozásai szerint még nincs itt az inflációs ütem alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ a forint árfolyamának alakulásától és az üzemanyagáraktól is. A szakértő szerint az éves átlagos infláció 2014-ben 1,3 százalék lehet. Megjegyezte azt is, hogy lefelé irányuló kockázatokat látnak, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy megvalósul a lakossági energiaár-csökkentés harmadik köre is, amivel az előrejelzéseikben még nem számoltak.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője szintén arra mutatott rá, hogy az infláció mérséklődését legnagyobb mértékben a háztartási energiaárak november elején történt csökkentése okozta, és az élelmiszerárak is segítették. Véleménye szerint az infláció januárban tovább mérséklődhet, és egész évben bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, így a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Februártól pedig az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése lehet lefelé mutató hatással az inflációra. Az élelmiszerárakra nézve továbbra is enyhülő nyomást jelent a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése – közölte.

Kitért arra, hogy a nemzetközi dezinflációs trendek szintén az inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre. A háztartási energiaár csökkentések hatása azonban február-márciusban, illetve decemberben kiesik, ami felfelé hat az inflációra, míg a dohánytermékek árrés-emelésének, valamint a banki szolgáltatások árainak meredek emelkedésének hatása az idei év második felében kerül ki az árindexből, ez viszont kissé lefelé húzhatja az inflációt. Ezért az elemző szerint márciustól az infláció újra 1 százalék közelébe, míg decemberre 2,5 százalékra emelkedhet, így az éves átlagos infláció 1,5 százalék lehet, amire lefelé mutató kockázatot jelentenek az élelmiszerárak, valamint az esetleges újabb rezsicsökkentés.

Suppan Gergely kiemelte: mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Mivel a 3 százalék feletti maginflációt egyszeri tételek húzzák felfelé, amelyek kiesése a második félévben várható, a maginfláció is az inflációs cél alá csökkenhet – fűzte hozzá. Idén folytatódhat a belső kereslet élénkülése, ez azonban nem elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen.

A szakértő szerint a legutóbbi piaci folyamatokat figyelembe véve továbbra is szükséges az óvatosság, amit az MNB monetáris tanácsa is hangsúlyoz. A Fed eszközvásárlási programjának szűkítése már nem okozott különösebb piaci turbulenciát, mivel a piacok már beárazhatták. A jelenlegi árazások alapján a monetáris tanács 2,75 százalékig csökkentheti az alapkamatot. Suppan Gergely nem tartotta kizártnak azt sem, hogy az alapkamat 2,5 százalék közelébe csökken, ez azonban szerinte a szűkülő hazai hozamfelárak miatt már komolyabb kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitásra. A TakarékBank szerint év végéig maradhat az alacsony kamatszint.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye kiemelte: a tavalyi év utolsó hónapjában tovább folytatódott a fogyasztói árak csökkenése, sőt a statisztikai hivatal az elmúlt fél évben hónapról-hónapra rekord alacsony inflációs adatot mért. Azoknak a termékeknek az ára is csökkent, amelyek a nyugdíjas fogyasztói kosár alapvető árucikkei, és amelyre eddig nem volt példa. Mint írták, a pénzromlás mérséklődésével nő a bérek, nyugdíjak reálértéke, így a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és gazdasági fellendüléshez vezet. Az alacsony infláció pozitív hatással van a gazdaság összes szereplőjére: az üzleti szféra számára kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt, növeli a jegybank mozgásterét a gazdaság élénkítésére. A jegybanki alapkamat fokozatos csökkentésével könnyebbé vált a vállalkozások és az új beruházások finanszírozása, ami a gazdasági teljesítmény növekedését vonja maga után. Az alacsony infláció mellett a kormánynak sikerült megteremtenie az egyensúlyt és a növekedés feltételeit, így a várakozásoknál is jobban alakultak a 2013-as költségvetés számai, a GDP arányos hiány legfeljebb 2,7 százalék lesz – olvasható a tárca közleményében. (MTI)