Elemzők: csaknem teljes a foglalkoztatás Magyarországon

Közel a teljes foglalkoztatás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint a március-májusi időszakra a foglalkoztatottak átlagos létszáma egy év alatt 99 ezerrel, 4 millió 693 ezerre nőtt. A munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra csökkent, az egy hónappal korábbi 3,5 és az egy évvel korábbi 4,1 százalékról.

Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, írta az MTI-nek küldött munkaerőpiaci kommentárjában Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába. A betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. A kereslet ellenére igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony, és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel.

Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai munkaerő-kereslet szintjére. A menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban.

A bankholding várakozásai szerint idén 3,1 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.

A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja, ami hozzáadódik az elszabaduló energia és alapanyagköltségekhez – figyelmeztetett Horváth András.

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője szerint a gazdaság járvány utáni újraindulása, illetve a magas belső kereslet járult hozzá elsősorban a foglalkoztatottak számának növekedéséhez. Ebben az elsődleges munkaerőpiacnak volt kiemelkedő szerepe. Emellett nőtt a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is, de még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintet. Itt a pandémia kitörése jelentős visszaesést okozott, és még mindig kérdés, hogy az emelkedő hazai bérszínvonal, valamint a fokozódó munkaerőhiány mellett ez a forma továbbra is vonzó opciót jelent-e majd a munkavállalóknak.

A koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan a munkaerőpiacot összességében munkaerőhiány jellemzi, ami támogatja a bérdinamikát. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai munkaerőpiac egyelőre ellenálló az orosz-ukrán háború okozta gazdasági helyzettel szemben. A Századvég várakozásai szerint a magas foglalkoztatási szint a következő hónapokban is fennmaradhat, és inkább a kínálat problémák jellemezhetik a munkaerőpiacot – összegezte az elemző.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a legfrissebb adatok tovább erősödő munkaerőpiaci folyamatokra utalnak. Legutóbb 2019 végén, 2020 elején volt ilyen alacsony az állástalanok aránya Magyarországon.

Az elmúlt hónapok tendenciája azt jelzi, hogy hosszabb távon úgy tudott mérséklődni az állástalanok száma, hogy közben jóval nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatotti létszám. Vagyis bővült az aktívak csoportja. (MTI)