Elemzők: a várakozásokat meghaladóan nőtt a külkereskedelmi többlet júniusban

Az elemzők várakozását meghaladóan nőtt a külkereskedelmi többlet júniusban, az éves exporttöbblet az Erste és a ING elemzői szerint várhatóan meghaladja a tavalyi 6,4 milliárd eurót, a Takarékbank elemzője úgy véli, akár 8,5 milliárd euró közelébe is ugorhat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői közlése szerint júniusban jelentősen megélénkült a külkereskedelmi forgalom az előzetes adatok alapján: az export euróban számolt értéke 13,4, az importé 8,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A külkereskedelmi többlet 820 millió euró volt júniusban, 362 millióval több, mint egy évvel korábban. Az első fél évben 4,310 milliárd eurót tett ki az exporttöbblet, 1,103 milliárddal nőtt a múlt év azonos időszakával összehasonlítva. Az export 7,9, az import 5,8 százalékkal nőtt a KSH adatai alapján.

Balatoni András az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: továbbra is „hihetetlen többleteket” produkál a magyar export. Ennek kínálati oka az autógyárak korábbi befektetései miatt felfutó termelés, ami várhatóan szeptembertől lassan tompulni fog az erősödő bázis nyomán. Az éves külkereskedelmi többlet 6,5-7 milliárd euró között lehet – tette hozzá.

Az ING vezető elemzője felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon volatilisek a havi adatok a külkereskedelemben, ezért inkább a 12 havi átlagokat érdemes nézni, ami pedig nagyon magas szinten van, a 12 havi gördülő összeg 7 milliárd euró felett van.

A beszerzésimenedzser-index júliusban a növekedési küszöbértékre süllyedt, így lehet, hogy idén is lesz egy lassulás a hetedik hónapban – vélekedett.

Balatoni András elmondta: az elemzők a kiskereskedelmi forgalom bővülése miatt az export-import olló szűkülésére számítottak, azonban ez nem következett be. Ennek egyik oka, hogy jelentősen csökkent az olajár és az importált termékek ára, ami javítja a cserearányokat és ellensúlyozza a fogyasztási volumen importot bővítő emelkedését – fejtette ki. A másik ok az lehet, hogy a kiskereskedelmi statisztikában mutatkozó fogyasztás bővülés inkább fehéredés, emiatt nem jelenik meg a külker termékforgalomban többletként a kiskereskedelmi forgalom markáns bővülése – tette hozzá.

Barczel Vivien, az Erste Bank elemzője szerint is masszív többlet a júniusi. A szakértő úgy vélekedett, az autóipar húzta az export bővülését, amit a múlt hetén megjelent ipari adatok is alátámasztanak. A háztartások bővülő fogyasztása – amelyek egy részét importból fedezik – jelentős mértékben hozzájárul az import mutató növekedéséhez. Az év hátralévő részében a mostani masszív többlet azonban csökkenhet, ha tovább bővül a fogyasztás.

A szakértő hozzátette: a KSH pénteken publikálja a második negyedéves GDP adatot, amiben érzékelhetőek lesznek az elmúlt időszak kedvező makroadatai, a növekedésnek – az első negyedévhez hasonlóan – a külkereskedelem lehet a fő húzóereje felhasználási oldalról.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-nek küldött kommentárjában kifejtette, hogy jelentősen, a várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben javult a külkereskedelmi mérleg. A tavalyi 6,4 milliárd után idén 8,5 milliárd euró közelébe ugorhat a külkereskedelmi többlet az elemző szerint, mivel a háztartási fogyasztás gyorsuló növekedésének importnövelő hatását ellensúlyozhatja az olaj- és energiaárak meredek zuhanása. Ez igen jelentős mértékben javítja a cserearányt, mivel az alacsonyabb olaj- és energiaárak akár 2-2,5 milliárd euróval csökkenthetik az energiaimport értékét. A várhatóan látványosan tovább javuló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hatására a forint erősödésére lehet számítani középtávon – vélte az elemző.

Suppan Gergely szerint az adatok nem csupán a cserearány javulást, hanem a kivitel érdemi felfutását is mutatják. Ez utóbbi részben az európai konjunktúra élénkülésének, nagyrészt azonban az újabb autóipari és más iparágak kapacitásnöveléseinek köszönhető – írta az elemző.

A külkereskedelmi kilátások továbbra is kedvezőek a Takarékbank elemzője szerint, mivel a tavalyinál gyengébb euró, a jóval alacsonyabb olajárak és az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítása pozitív hatással lehet az európai konjunktúrára, így élénkülhet a külső kereslet, ami ellensúlyozhatja a belső kereslet importnövelő hatását. (MTI)