Elemzők: a foglalkoztatás növeléséhez szakpolitikai beavatkozásra van szükség

A magyar gazdaság tavaly gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottságot, a 2018. negyedik negyedéves 3,6 százalékos munkanélküliségi adat feszített munkaerőpiacot jelez, a foglalkoztatás további bővüléséhez pedig a még rendelkezésre álló alacsony képzettségű munkavállalók miatt szakpolitikai beavatkozásra van szükség – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH negyedik negyedéves foglalkoztatási-munkanélküliségi adatait.

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint uniós tagállamokkal összehasonlítva Magyarországon is elérhető a foglalkoztatási ráta további, legalább 4 százalékos emelkedése. Az elemző szerint ennek a legnagyobb gátja a feketefoglalkoztatás, illetve, hogy a munkaerőpiacon zömében már csak a teljesen képzetlen munkaerő maradt, náluk pedig a helyzet javítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni az oktatásra, mindezekhez pedig szakpolitikai bevatkozásra van szükség.
Kiemelte, hogy tavaly a negyedik negyedévben a 20-64 éves, legjobb munkavállalási korosztály 74,7 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, az egyik fő versenytárs a cseh gazdaság 78,5 százalékos foglalkoztatási rátájának az eléréséhez azonban további erőfeszítésekre van szükség.
Az elemző megjegyezte, a cél, hogy a magyar bérek minél előbb érjék el azt a nominális szintet, ami már az unión belül is vonzóvá teszi a magyar munkaerőpiacot, hiszen akkor elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszavándorlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat, mivel Magyarországon a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ez a tendencia várható.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában közölte, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékon állt a tavalyi év végén a 15-64 évesek körében, ami 2017. végéhez képest 0,2 százalékpontos csökkenést mutat. A munkanélküliségi ráta 2018. második felében lényegében stagnált, azaz a munkaerőpiac telített, érdemi bővülés a közeljövőben nem várható. Ezzel együtt a bérkiáramlás lassulására számít 2019-ben, ami a fogyasztás mérsékeltebb növekedésében, így a gazdasági teljesítmény lassulásában csapódik le.
Hozzátette, a foglalkoztatás további bővülése már csak rendkívül mérsékelt ütemben folytatódhat. Markáns változásra csak strukturális reformok esetén lehet számítani, ennek hiányában 2019 végén 3,5 százalékos lehet a munkanélküliségi ráta.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzőjének kommentárja szerint a gazdaság tavaly gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottság állapotát. A feszített munkapiac a bérek további növekedését sugallja, ami azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztás még egy ideig fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek. Az Erste Bank becslése szerint 2018-ban 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, idén pedig 3,6 százalékos emelkedésre számítanak – fogalmazott az elemző. (MTI)