Élelmiszer vizsla

Újra visszaállítjuk azt a rendet, hogy a bi­zalmi termékekhez illő biztonsággal lehet majd nyúlni az élelmiszerekért a boltok­ban és a piacokon – jelentette ki a minap sajtótájékoztatóján Süth Miklós országos főállat­orvos. Egyelőre nem tudni, csak sejteni, mikor veszett el a bizalom. A kilencvenes évek óta megduplázódott az élel­mi­szer-kínálat, és erre az uniós csat­lakozás még rátett né­hány ezer újabb terméket.Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem számított vívmánynak, hogy biztonsággal lehetett a piacokon és az épített kereskedelemben is vásárolni. Igaz, a mostaninál jóval kevesebb élelmiszer közül lehetett választani. Nem biztos, hogy sokan visszasírnák azt az időt, amikor csak féltucatnyi felvágott volt a húsos pultban, és kétféle tej a hűtőben. Most viszont már nem telik el úgy ünnep, hogy a hatóság ne kiemelt ellenőrzéssel próbálná a csalóktól, hamísítóktól megmenteni a magyar fogyasztót. Egy éve ilyenkor, és tavaly karácsony táján, va­la­mint idén is sok tízezer ellenőrzést vé­geznek. Az eredmény megdöbbentő.
A vétlen kereskedő már kínban van, ha kiderül, hogy egy olyan, az ellenőrzésen fennakadó beszállítótól sikerült olcsó termékhez jutnia, aki az élelmiszerlánc egy korábbi állomásán kihasználta a kínálkozó lehetőséget, és a megsemmisítésre ítélt termékből újra „értéket” teremtett. Az ellenőrzés, még ha kampányszerű is, nincs a legális élelmiszergyártók ellenére, igazán nekik is kedvez, ha rend van a piacon.
A magyar hatóság is rájött arra, hogy a legjobb szövetséges a nyilvánosság. Ezért a legnagyobb nyíltsággal beszélnek azokról a krimikbe illő akciókról, amikor az állatorvosok képzett őrző-védő kutyákkal és gazdáikkal szállnak harcba, hogy egy-egy titkos átcímkézőbe bejussanak, vagy egy trükköző hentest, falusi kolbászgyárat leleplezzenek.
A mostani húsvétra biztonságot ígértek, különösen a húsvéti élelmeket ellenőrzik, de az italokat is, főként a műanyag palackos és olcsó borokra és tojáslikőrökre figyelnek. A főállatorvos azt ígérte, ebben az időszakban valamennyi legálisan működő élelmiszer-feldolgozó számíthat ellenőrzésre, felkeresik az állattartó telepeket, a tojáscsomagolókat és a gazdálkodókkal szerződéses kapcsolatban álló állatorvosokat.
A kiskereskedelmi ellenőrzési menetrend összeállításakor például figyelembe vették annak a matematikai modellnek az ajánlását, amellyel megbecsülhető, melyik kereskedelmi szervezetnél valószínűsíthető leginkább a fegyelmezetlenség, illetve az, hogy vétenek az élelmiszer-biztonsági szabályok ellen. Ezzel még nincs vége, hiszen a tervek szerint az Országgyűlés a második fél évben törvényt módosít majd, hogy az ellenőrök hosszú időre elvehessék a csalók kedvét. A tervezetben szerepel, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol hiányosak az áru eredetét igazoló dokumentumok, és megszakad a nyomon követhetőség vagy más kirívó visszaélést tapasztalnak, 30 napra, ismételt esetben 60 napra felfüggesztethessék a tevékenységet. Kirívó esetekben lehetőséget kellene adni akár egy­éves felfüggesztésre is.
A vásárló biztos örül annak, hogy helyette is figyelnek. Nemcsak ő, de a tisztességes kereskedő és bizonyára a gyártók is elvárják, hogy ne kerülhessen átcímkézett, romlott, hamisított élelmiszer a boltokba, mintha ez bizony a normális piacmenet része lenne.
Önmagában az ellenőrzés kevés, mert szükség van a fogyasztó támogatására is. Ennek része lehet a vásárló nevelése. Ha úgy vesszük, tanít az a jó kereskedő is, aki ételhez, receptelképzeléshez árut ajánl, de tanít a csomagolás címkéjének szövegét megfogalmazó, és az is, aki jobb híján egy élelmiszer-biztonsági rádióműsorban elhangzott sokszorosított főhivatalnoki szöveget helyez a húsos pultra.
Az agrártárca most újjal próbálkozik. Élelmiszerlánc-akadémiát indít, ahol tudatos fogyasztókat szeretnének ké­pezni.