Egyre szűkülnek az aktív és a nyugdíjas háztartások lehetőségei

Háztartásban fogyasztott élelmiszerekre a lakosság 2007-ben közel 153 ezer, alkoholmentes italokra több mint 14 ezer forintot költött fejenként, ez az összes kiadás közel 24 százaléka. 2007-ben a termelői és külkereskedelmi árak növekedése az átlagos árváltozás fölé, 12,8 százalékra emelte az élelmiszerek fogyasztói árát.Elkészült a KSH legfrissebb élelmiszerfogyasztást bemutató kiadványa. Ebben megállapítják, hogy a háztartások legnagyobb kiadási tételét az élelmiszerfogyasztásra fordított összegek jelentik. (Ennek alakulását azonban jelentősen befolyásolja, hogy a házon kívüli étkezések forintösszegét más termékekkel és szolgáltatásokkal együtt vették számba, a tevékenységek eltérő jellege szerint.)
Az élelmiszerfogyasztás volumencsökkenése – a fogyasztóiár-emelkedés és az életmód permanens változása következtében – az előző évihez képest 4,1 százalékos volt. A vizsgált időszak elején tapasztalt életszínvonal-emelkedés és az ezzel járó életmódváltozás miatt a háztartások egyre nagyobb számban adták fel az élelmiszerek önellátásra való termelését, – erre az előállítás jelentősen növekvő költségei is ösztönözték őket. Mindezek következtében a saját termelésből származó fogyasztás radikálisan visszaesett. 2007-ben a háztartásban fogyasztott élelmiszerkiadáson belül a saját termelésű fogyasztás mindössze 11,7 százalékot képviselt, szemben az időszak eleji (2000) 20,8 százalékkal.
A vendéglátási szolgáltatásokra – házon kívüli étkezésre, italfogyasztásra – fordított összegek folyamatosan nőttek. 2007-ben az ilyen jogcímű, egy főre jutó kiadás 22 500 forint volt, ez folyó áron több mint kétszeres, volumenét tekintve 21 százalékos növekedés a 2000. évihez képest. Ezen belül el kell különíteni a munkahelyi- és diákétkezési, illetve a kereskedelmi vendéglátási kiadásokat: míg előbbire – az e szektort jellemző drágulás következtében – csökkenő volumen, addig utóbbira – a viszonylag olcsó éttermek és a gyorséttermek kedveltsége okán – folyamatos emelkedés volt jellemző.
2007-ben az életszínvonal csökkenése a vendéglátási szolgáltatások terén is éreztette hatását. A munkahelyi- és a diákétkezés közel tíz százalékkal, a kereskedelmi és vendéglátási szolgáltatások 7,6 százalékkal drágultak átlagosan, a volumen pedig 9,6 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal esett vissza az előző évhez képest.
Az állati eredetű zsiradékok fogyasztása jelentősen csökkent, az olajfogyasztás 10 kg/fő/év érték körül stabilizálódott. Az egészségesebb táplálkozás felé való elmozdulást jelzi a cukor- és a cereália-fogyasztás visszaesése.
E csoporton belül is némi átrendeződés volt tapasztalható: a kenyér fogyasztása jelentősen mérséklődött, míg a péksüteményeké folyamatosan növekedett. A húsfogyasztás mennyisége a vizsgált időszakban stagnált, ezen belül a sertéshúsfogyasztás némileg visszaesett, a továbbfeldolgozott húsipari termékek, belsőségek fogyasztása viszont emelkedett. Európai mércével mérve továbbra is alacsonynak tekinthető és egyre csökkenő a tej-, hal-, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk.
A különböző termékek fogyasztási mennyiségében hangsúlyeltolódás tapasztalható. Ennek mértéke jövedelmi kategóriánként többnyire eltérő. A főképp alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők inkább az árak változásaira reagálnak érzékenyebben: amikor egy helyettesíthető termék ára az átlagos árváltozásnál jobban emelkedik, a fogyasztók a kedvezőbb árfekvésű terméket választják. Ugyanakkor az emberek azon igyekezete is kifejeződik vásárlásaikban, hogy lehetőségeikhez és ismereteikhez mérten próbálják preferálni az egészséges táplálkozást.
Élelmiszerfogyasztás a különböző
jövedelmű népességcsoportokban
A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelműek fogyasztását vizsgálva azt tapasztalták, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők egy főre jutó fogyasztása néhány élelmiszer, például a kenyér és a száraz hüvelyesek kivételével szinte minden élelmiszerfajtából magasabb. A legnagyobb mennyiségi eltérés – több mint három és félszeres – a felső jövedelmi tizedben élők javára a sajt és a túró fogyasztásában mutatkozik, de nagyon jelentős a különbség az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen gyümölcsöknél, zöldségféléknél is.
Az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás vizsgálatakor figyelemmel voltak arra is, hogy  a felső jövedelmi tizedbe tartozó kis taglétszámú háztartásokban főként felnőttek élnek – az ő szükségleteik magasabbak, mint a gyermekeké, akik persze inkább az alsó jövedelmi tizedbe tartozó, magas taglétszámmal rendelkező háztartások tagjai.
Az élelmezésre fordított kiadások az alacsonyabb és a magasabb jövedelműek közötti mennyiségi és minőségbeli különbségek ellenére a szegényebbeknek jelentenek nagyobb megterhelést: ők arányaiban lényegesen többet költenek élelmiszerre.
Az aktív keresős háztartásokban élelmiszerre 2007-ben fejenként éves szinten 158 ezer forintot, a nyugdíjasok ennél 30 százalékkal többet, 205 ezer forintot fordítottak. Az összes kiadáson belül ezek az összegek 22,3 százalékot, illetve 27,6 százalékot képviseltek. A részarányok az összkiadáson belül az elmúlt évtized alatt alig-alig változtak.
A nyugdíjas háztartások élelmiszerkiadását főként ennek az összkiadáson belüli viszonylag magas aránya és a saját termelésű fogyasztás csökkenő üteme jellemezte. E háztartástípus további jellegzetessége – mivel háztartásaik döntő hányadában felnőttek élnek –, hogy szükségleteik magasabbak, mint a kisgyermekes családoké, illetve gyakrabban látják vendégül a már nem velük élő családtagjaikat. Az adott-kapott támogatások terén az aktív, fiatal háztartásokat jellemző deficit a nyugdíjasok vásárlási szokásaiban is tetten érhető: a nyugdíjasok gyermekeiket, unokáikat vásárolt, illetve házilagos előállítású élelmiszerekkel támogatják – ez a fajta segítség csökkenő tendenciát mutat, vélhetően nem teljesen függetlenül a saját termelés visszaszorulásától.
2007-ben a felső jövedelmi ötödbe tartozó nyugdíjas családfőjű háztartások egy főre jutó élelmiszerkiadása 22,9 százalékát tette ki személyes célú kiadásaiknak (254 ezer Ft/fő/év). A jobb módú nyugdíjasok élelmiszerfogyasztásának mennyiségi mutatói az elmúlt években nem nőttek olyan dinamikusan, mint az alsó ötödbe tartozóké, amiben nyilván közrejátszott az egészségesebb, minőségi élelmiszerek preferálása. 
A háztartások 33 százaléka, azaz 1,2 millió háztartás nevel 20 éves, illetve fiatalabb gyermeket. A gyermekes háztartások fogyasztási szerkezete eltér a gyermek nélküliekétől. A fogyasztási adatok azt mutatják, hogy a gyermekesek egy főre jutó élelmiszermennyiségei rendre alacsonyabbak a gyermektelenekénél, és a gyermekszám növekedésével egyre csökken az egy főre jutó elfogyasztott élelmiszermennyiség. Ez főképp olyan élelmiszerek esetén jelent negatív tendenciát, mint például a zöldség és a gyümölcs. Utóbbiból 2007-ben az egygyermekes háztartásokban élők egy főre jutó fogyasztása 65, a három és annál több gyermekeseké pedig mindössze 43 százaléka volt a gyermektelenekének.

Az egyes élelmiszerek háztartásban fogyasztott egy főre jutó éves mennyiségei, kilogrammban 
Megnevezés 2000 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.
Cereáliák 102,2 104,8 105,6 98,9 95,7 92,4 90,0 88,0
kenyér 62,0 62,5 62,7 57,1 53,7 50,3 47,9 46,1
péksütemény 8,8 9,2 10,0 9,8 10,1 10,3 10,5 10,6
Húsfélék összesen 56,9 58,9 60,7 57,7 57,0 58,5 57,9 57,3
Tojás, db 180 185 195 174 169 175 167 163
Tej, liter 67,6 66,6 66,4 63,0 61,8 60,5 58,6 56,9
Olaj és zsiradék 20,0 20,8 21,5 19,8 18,5 18,2 18,5 17,3
állati zsiradék 7,5 7,0 7,3 5,8 4,4 4,1 4,4 3,4
Zöldség 61,2 59,3 62,7 56,3 60,0 57,9 53,9 52,5
Gyümölcs 60,1 60,4 48,1 52,4 48,5 45,1 44,6 44,9
Forrás: KSH

Néhány élelmiszerfajta fogyasztásának egy főre jutó éves mennyisége az egy főre jutó összes személyes nettó jövedelem alapján képzett alsó és felső jövedelmi tizedbe tartozók körében és országosan, 2007, kilogrammban
Megnevezés Az alsó jövedelmi tizedben A felső jövedelmi tizedben Országosan
Kenyér 54,0 38,7 46,1
Péksütemény 7,5 13,4 10,6
Húsfélék összesen 43,1 63,7 57,3
sertés- és marhahús 12,1 19,4 17,9
Tojás, db 110 169 163
Tej, liter 42,3 64,0 56,9
Sajt, túró 2,5 9,0 5,5
Zöldség 32,5 68,9 52,5
Gyümölcs 20,6 66,5 44,9 
Forrás: KSH

Az aktív és a nyugdíjas háztartások egy főre jutó fogyasztása néhány fontosabb élelmiszerből, 2007., kilogrammban 
Megnevezés Húsfélék Tojás Tej Sajt,túró Zsiradék Kenyér Cukor Burgonya Zöldség Gyümölcs
Aktív háztartások 53,0 145 52,3 5,3 15,4 42,4 11,9 28,5 46,0 39,8
Nyugdíjas háztartások 73,6 228 74,4 6,8 24,5 56,4 19,8 46,4 76,6 64,7 
Forrás: KSH

A gyermekes háztartások egy főre jutó fogyasztásának aránya a gyermek nélküliek
fogyasztásának százalékában, néhány fontosabb élelmiszer esetében, 2007., százalékban 
Megnevezés Húsfélék Tojás Tej Sajt,túró Zsiradék Kenyér Cukor Burgonya Zöldség Gyümölcs
Gyermekesek együtt 67,9 63,0 78,4 63,2 60,6 77,8 62,9 64,1 56,3 57,8
1 eltartott gyermekkel 71,7 67,0 78,1 70,6 65,7 75,1 66,5 64,3 63,1 65,5
2 eltartott gyermekkel 66,6 64,0 80,3 61,8 58,3 75,5 59,9 63,8 53,6 56,9
3 és több gyermekkel 61,8 53,0 75,9 48,5 52,8 87,3 61,1 63,3 46,4 43,1 
Forrás: KSH