Egyre fontosabb a belföldi kereslet
A nagyvállalatok számára felértékelődött a belföldi kereslet fontossága – olvasható a privatbankar.hu-n.
Most már ettől a tényezőtől teszik leginkább függővé jövedelmezőségüket, de a kormányzati gazdaságpolitika és a beszállítói árak alakulása is érzékenyen érinti a cég eredményességét. A forint árfolyamváltozása viszont egyre kevésbé hat profitabilitásukra – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legutóbbi adataiból.
A K&H több mint félezer hazai nagyvállalati döntéshozót kérdezett meg arról, hogy a vállalatot körülvevő környezeti tényezők közül melyik milyen mértékben befolyásolja vállalatuk eredményességét.
A felmérésünk legutóbbi eredménye alapján az látható, hogy a céget körülvevő tényezők közül egyértelműen a hazai vevők vannak a legnagyobb befolyással a vállalat működésére. Ezt mutatja, hogy a belföldi kereslet fontossága jelentősen felértékelődött az elmúlt két évben: a korábbi 40 százalék helyett jelenleg a vállalatok 56 százaléka véli úgy, hogy ez a faktor a legfontosabb a vállalat jövedelmezősége szempontjából – részletezte az eredményeket Peter Roebben, a K&H üzleti ügyfelek divízió vezetője.
A hazai lakossági fogyasztás igen intenzív volt az elmúlt években, a kiskereskedelmi forgalomban három éve növekvő trend figyelhető meg, miközben a külkereskedelemnél nincs ilyen látványos javulás. Az elmúlt évek tendenciája alapján így a vállalatok a biztosra mennek, és inkább a belföldi piacon próbálkoznak – tette hozzá.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a korábban leginkább meghatározó kormányzati gazdaságpolitika hatása visszacsúszott a második helyre, míg a beszállítói árak változása a korábbi negyedik helyről feljött a dobogó harmadik fokára.
Az euró stabil, 310 forint körül mozgó értéke a nagyvállalatok szempontjából is kedvező, hiszen a cégek meglátása alapján az árfolyamváltozások hatása jelentősen lecsökkent. Míg két évvel ezelőtt az árfolyamváltozásokat vélték az egyik legfontosabb tényezőnek, amely hatással van a vállalat profitjára, addig ma már csak a középmezőnyben szerepel.
Ennek hátterében a stabil árfolyam mellett feltehetően az is áll, hogy a vállalatok fele (51 százalék) kizárólag hazai piacra termel, és a korábban említett tendencia szerint ez az arány a következő időszakban tovább növekedhet. (MTI, privatbankar.hu)
Kapcsolódó cikkeink
A tavalyi bevétellel számolnak idén is a nagyvállalatok
Megtört az egy éve növekvő trend, visszaesett a nagyvállalatok várt…
Tovább olvasom >Nincs hurráhangulat a K&H üzleti indexei szerint
Beragadtak a nagyvállalati várakozások. A negyedik negyedévben nem változott érdemben a K&H…
Tovább olvasom >K&H: Így látják a gazdaság helyzetét a nagyvállalatok
A hazai nagyvállalatok közel fele szerint egyéves időtávon még gyengébb…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >