Egyre fogy a magyar termesztésű zöldség és gyümölcs

18 évvel ezelőtti szintre, 2,1-2,2 millió tonnára csökkent a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés tavaly. Idén már annak is örülni kell, ha ez az „eredmény” nem romlik tovább.

Az ágazatot szinte megfojtja a rengeteg adminisztrációs teher, adóügyi, egészségbiztosítási, környezetvédelmi előírás. A Magyar Agrárkamara a közeljövőben levélben kéri fel a VPOP-t, hogy azon termelőkkel szemben méltányosan járjon el, akik eddig nem fizettek környezetvédelmi termékdíjat, de azt önrevízió során most pótolják – többek között ezekről a témákról esett szó a Magyar Agrárkamara Kertészeti Osztályának legutóbbi ülésén.
Tavaly a 18 évvel ezelőtti szintre, 2,1-2,2 millió tonnára esett vissza a magyar kertészeti ágazat zöldség- és gyümölcstermesztése, holott néhány évvel korábban még 3 millió tonna volt a megszokott mennyiség. A kertészek ma már csak 105 ezer hektárt használnak, tavaly például 10 ezer hektárnyival kevesebb volt a zöldséggel, ezer hektárral a gyümölcsössel hasznosított terület.
Az ágazat hanyatláságoz nagymértékben hozzájárul a szürke- és feketegazdaság hatása, továbbá a pénzhiány: a kertészek főként forgóeszköz-hiány miatt nem tudnak fejlődni. Ehhez jó megoldás lehet egy – spanyol példa alapján – agrárbank létrehozása, mely képes az ágazat speciális igényei szerint kialakított hitelkonstrukciókkal finanszírozni a mezőgazdaságot.
Jövedelem alapon ugyanis beruházásokra a mostaninál több pénzt igen nehéz lesz biztosítani. És ez már nem csak magyar probléma: a világban a gyümölcspiacon keletkezett jövedelmek egyre kisebb része kerül vissza a termelőkhöz. Korábban ez az arány 45 százalék volt, mostanra 25 százalékra esett vissza. Korábban a nagybirtok és a családi alapú termesztés-értékesítés volt a meghatározó, ma már egyre nagyobb teret nyer a szervezett termesztés és értékesítés. Ez a jövőben csak fokozódik, ugyanis a gyümölcsöt egyre inkább a nagy üzletláncoknál vásároljuk. Vannak országok, ahol ez az arány csaknem eléri a 100 százalékot – írja a szabadfold.hu.