ECRM – a kihagyott magyar gólhelyzet

Szerző: trademagazin Dátum: 2008. 05. 01. 08:00

Március második hetében Budapesten tartották az ECRM ez évi élelmiszer-kereskedelmi találkozóját. Az egyedi alkalmat, amikor a kereskedők időt szánnak új beszállítókra és vételi igényekkel lépnek fel, csak 3 magyar cég használta ki, a népes beszállítói kör többi része külföldi volt. Remélem, senki nem panaszkodik ezentúl, hogy a nemzetközi kereskedelemtől el van zárva…Az ECRM amerikai vállalat. Charlie Bowlus 1994-ben alapította. Célja, hogy hatékony kapcsolatot alakítson ki a szállítók és a kereskedelmi láncok között. A 2007-es, Riminiben tartott találkozó után ebben az évben Budapestre hozták az élelmiszer-ipari rendezvényt. Itt volt Budapesten 27 kereskedelmi lánc, az amerikai Wal-Marttól kezdve a holland Aholdon át egészen a magyar Coopig.
Az esemény ideje alatt az ECRM munkatársai egyéni találkozót szerveznek a beszállítók és a kereskedők között. A beszállító ül egy kis teremben, és 20 percenként érkeznek hozzá egymás után a kereskedők. A 20 percet szigorúan betartatják az ECRM munkatársai, csúszás nincs. Egy nap alatt akár 20 találkozót is lebonyolítanak a felek. Ugye mondanom se kell, hogy az idővel és az utazási költséggel sokat lehet spórolni. De még fontosabb az, hogy ismeretlen beszállítók is találkozhatnak a kereskedőkkel, akik nyitottak minden új termékre.

A kereskedelem névsora
A beszerzők magas beosztású szakemberek voltak, az általuk képviselt kereskedelmi cégek listája igen figyelemre méltó. A világ legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi cége, a Wal-Mart az angol leányvállalata révén képviseltette magát (Asda). A svájci székhelyű Agenor beszerzési szövetség a francia Intermarché és a német Edeka által ismert. Az itthon jelen levő láncok közül a Tesco, a Rewe és a Coop voltak jelen. Érdeklődve jöttek a szomszéd Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból és Horvátországból a helyi láncok képviselői. A finn, dubai, baltikumi vevők kicsit egzotikusnak tűntek, de mindenki magyar beszállítókat (is) keresett: hiába.
Érdekes volt megfigyelni, hogy míg a szomszéd országok beszerzői némi tapasztalattal rendelkeztek a magyar élelmiszeripart illetően, addig a holland, az angol vagy a fiatal lengyel beszerzők még nem is hallottak magyar termékekről. Ránk nézve minősítenek ezek a válaszok is. A beszerzők lelkesen számoltak be a más országok nagykövetségei által szervezett árubemutatókról, ahova a kereskedelmi láncok magas rangú igazgatói szoktak menni. Magyar eseményről még nem hallottak…
A Tesco magyar beszerzőjétől, Csuhaj Melindától hallottam egy másik tényt, ami elgondolkoztatott. A közép-európai régióra kiterjedő saját márkás beszerzések elől a legtöbb magyar cég elzárkózik, profitabilitás-, illetve kapacitáshiány miatt. A cseh és szlovák cégek pedig rendre örömmel megnyerik ezeket.
Hét kereskedelmi lánccal találkoztam a két nap alatt, közülük a két legérdekesebbet szeretném bemutatni.

Bohdan Spicka, a szlovák Ahold értékesítési igazgatója
Spicka úr „divatos” termékeket keresett. Érdekelték az ázsiai áruk, de találkozott a magyar résztvevőkkel is. Mint mondta, először van ECRM-rendezvényen. Célja a nehézségekből kilábaló szlovák Ahold dinamizálása.
A magyar termékeket jól ismeri. A tradicionálisak közül a füstölt árukat említette: a magyar szalámik a mai napig jelen vannak Szlovákiában és az ő üzletében is. Bár magasabb árkategóriába tartoznak, de a minőségük és az árarányuk jó. A magyar borokról szólva Spicka úr mosolyogva említette, hogy a tokaji még mindig sztenderd cikk, de a szlovák oldalon termett bizonyos versenyhelyzetet teremt. Szerinte a magyar borok ára nagyon gyorsan nő, s ma már a világ borai között sem mindig érti a szlovák fogyasztó, miért ilyen drága a magyar termék, amikor 3 euró (800 forint) körüli árakon jó minőségű nyugat-európai borokat lehet kapni. Megemlítette a bolgár borokat, amelyek nagyon divatosak manapság északi szomszédunknál. Összefoglalva elmondta, hogy az 1000-féle borból 8-10 százalék a magyar. A régebbi hagyományos áruk mellett Spicka úr felhívta a figyelmet az általa új termékeknek nevezett kategóriára, s itt elsősorban az olajat említette. A körülbelül 3 éve a szlovák piacon jelen levő Vénusz szerinte ma már nem a legolcsóbb étolaj a szlovák polcokon, de jó minősége miatt a vásárlók nagyon szeretik.
A szlovák Ahold szívesen keresne beszállítót friss magyar gyümölcsre, fűszerre, szószokra.
A kisebb magyar beszállítókat azonban nem sok jóval kecsegtette, hiszen a központi raktáruk csak 2010-re vagy 2011-re készül el, addig viszont a 25 boltra külön kell szállítani.

Jurica Pedic, Plodine Horvátország, saját márkás termékek menedzsere
A Plodine 39 szupermarketet üzemeltet az Adria partvidékén, amiből tavaly tizenkettőt nyitott, ebben az évben tizet épít. Terveik között szerepel a többi volt jugoszláv államban is boltot nyitni a szlovén Mercatorral közösen. Horvátország különleges hely, hiszen mivel nem az Európai Unió tagja, ezért védővámokat alkalmaz azon élelmiszer-kategóriákban, ahol a helyi gyártás jelentős. Pedic úr régi ismerős a SIÓ-Eckesnél, hiszen a SIÓ gyümölcslevek kizárólagos forgalmazója Horvátországban a Plodine. A rendezvényen az élelmiszer-kategória kiszélesítéséhez kerestek új partnereket.
A magyar termékekről mindenekelőtt a fűszeres íz jut eszébe. Élelmiszerek tekintetében pedig a paprika, a szalámi, a fűszerek és a zöldség-gyümölcs. Hozzátette, hogy a horvát konyha ízeiben közel áll a magyarhoz, ami megkönnyíti a magyar termékek elfogadottságát.
Ezek közül egyébként a SIÓ-n kívül mélyhűtött gyümölcsöt és zöldséget, kekszeket, konzerveket vásárol hazánkból.
Nagyon nyitottnak mutatkozott a magyar beszállítók felé. A Plodine „magyar hetet” szervez rendszeresen a boltjaiban, amikor lehetőséget kínál a horvát fogyasztóknak a magyar termékek megismerésére. Az esemény ideje alatt a bolti szórólapon túl másodkihelyezést, kóstolókat szerveznek az üzletekben. Jelenleg nagy szüksége van cseresznyebefőttre, konzerv kukoricára és mélyhűtött zöldségekre.
A magyar termelőket minden kategóriában szívesen látják a most induló saját márkás termékeknél. A SIÓ-t, bár nem saját márkájuk és nem is a legolcsóbb, de mégis „sajátként” kezelik, hiszen kizárólag csak náluk lehet kapni Horvátországban.
Baja Sándor

Kapcsolódó cikkeink