Duplájára nőtt a kereskedelmi forgalom a balti országokkal

Hat év alatt, 2010-hez képest a duplájára nőtt Magyarország és Észtország, Lettország és Litvánia között a külkereskedelmi forgalom, tavaly 9 százalékos volt a növekedés – számolt be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, a magyar-balti üzleti fórum végén tartott záróbeszédében.

Hozzátette, hogy a gazdasági kapcsolatok még szorosabbra fűzése érdekében az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet biztosít a lett, litván, észt és magyar vállalatok együttműködésének elősegítésére. A miniszter kiemelte: a schengeni övezet fenntartása mind a négy ország számára létkérdés, mivel nyitott gazdaságú országokról van szó. Megjegyezte, hogy a négy ország mindig hangsúlyozta a külső határok megvédésének fontosságát. A közös befektetésekről szólva elmondta: egy Magyarországon már jelen lévő, brit hátterű, „észt tudást használó” vállalat hamarosan egy új budapesti szolgáltatóközpont alapítását fogja bejelenteni, amely számos új munkahelyet fog létrehozni. Az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokról szólva elmondta, hogy Moszkva fontos gazdasági és kereskedelmi partner mind a négy ország számára. Reméli, hogy a jövőben pozitív fejlemények segítik elő az Európai Unió és Oroszország közötti biztonságpolitikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődését.

Marina Kaljurand észt külügyminiszter ismertette: 257 millió euró volt tavaly a kereskedelmi forgalom Magyarország és Észtország között. Úgy vélte, ez az összeg sokkal több is lehetne, van tér a növekedésre, ehhez járulhat hozzá az üzleti fórum is. Észtország hisz a nyitott és liberális gazdaságban és költségvetési politikában, és meg is valósítja azt – mondta, hozzátéve, hogy az ország a 9. helyen áll a „legszabadabb gazdaságokat” tartalmazó listán, amit a Wall Street Journal üzleti napilap állított össze. Jelenleg az uniós átlag 74-75 százalékán áll az észt életszínvonal, ebben is szeretnék utolérni a fejlettebb gazdaságokat – mondta. Az észt külügyminiszter kitért arra, hogy országa a startupok és innovatív vállalatok központja szeretne lenni, említve az „észt tudást és skandináv pénzt” egyesítő, világszerte ismert internet alapú kommunikációs alkalmazást, a Skype-ot. Rasa Noreikiené litván gazdasági miniszterhelyettes elmondta: a fórum során kiderült, hogy sok közös van a négy országban. Különösen szoros a kapcsolat a vasúti és közúti szállítás, valamint az autóipar területén. Kiemelte: Litvánia sikertörténete a lézergyártás, az ország fedi le a világ lézerpiacának mintegy 10 százalékát, a szektor értékesítése 2009 óta több mint duplájára, 70 millió euróra nőtt 2014-ben. Az előrejelzések szerint a következő években is a tavalyihoz hasonló, 15 százalékos növekedés várható a szektorban – jegyezte meg.

Andrejs Pildegovics lett külügyi államtitkár kiemelte, hogy Lettországot érdeklik Magyarország kereskedelmi tapasztalatai az ázsiai országokkal, különösen Kínával. Mint mondta, Magyarország egyfajta „keresztapja” az ázsiai országokkal való együttműködésnek, amelyben a balti államok még gyerekcipőben járnak. Stratégiai cél, hogy a balti régió is belekerüljön az Európát, Ázsiát és a Csendes-óceáni térséget magába foglaló értékesítési láncba – mondta. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közlése szerint Szabó László, a tárca parlamenti államtitkára nyitóbeszédében kiemelte: érdemes és fontos feléleszteni a 15. századig visszanyúló kereskedelmi kapcsolatokat Magyarország és a balti országok között. Hozzátette: számos komplementer területen kínálhat egymásnak innovatív és kreatív megoldásokat a négy ország. Kitért arra is, hogy a hagyományteremtő célzattal megrendezett üzleti fórumon megjelent csaknem száz cég közvetlenül oszthatja meg egymással ötleteit, amelyek megvalósításához a KKM és háttérintézményei balti tárintézményeikkel együtt hathatós segítséget tudnak nyújtani. A fórumot a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezte. (MTI)