Kertészeti show a hétvégén a SYMA Rendezvényközpontban

Magyarországnak minden lehetősége megvan arra, hogy a jelenleginél – ami átlagosan évente hozzávetőlegesen 2,5 millió tonna – egymillió tonnával több zöldséget és gyümölcsöt termeljen. Ezt a véleményét hangoztatta Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten a Hortus Hungaricus (Magyar Kert) Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítás és Vásár megnyitóján a SYMA Rendezvényközpontban. Hozzátette: a termelés növeléséhez ugyanis minden adottsággal rendelkezik hazánk. Így továbbra is egyik fontos szempont az ágazat fejlesztésénél, hogy Magyarország a térség kertészeti központjává váljon.

Az ágazat elsődleges árukibocsátási értéke 350 milliárd forint körül mozog, és jelenleg mintegy 340-380 ezer családnak ad munkát. Mivel a kertészet nagy élőmunka-igényű terület, ezért a vidéki munkahelyteremtésben is nagy szerepet játszhat. A kertészeti ágazatban ugyanis főként családi, kis- és mikrogazdaságok játsszák a legjelentősebb szerepet. Ezek segítése pedig a kormány számára fontos. További előny, hogy az Európai Unióban a jó minőségű kertészeti termékek szinte korlátlanul eladhatók.

Így annak érdekében, hogy a magyar kertészeti ágazat termelését növelni lehessen az elkövetkező időszakban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) mintegy 10 jogcíme alapján igényelhetnek támogatást az e területen működő vállalkozások. Az államtitkár példaként említette a termelői integrációk segítését, valamint a beruházások támogatását.

Mártonffy Béla a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és terméktanács (FruitVeB) elnöke mindehhez azt tette hozz. Hogy a magyar kertészeti ágazat áruértékben számolt kibocsátása éves szinten eléri a 700-800 milliárd forintot. Ennek mintegy kétharmadát a zöldség- és a gyümölcstermesztés adja, míg további csaknem 20 százalékos mennyiség a dísznövény-, valamint 6-7 százalékát a gyógynövény-termesztés árbevétele teszi ki, a fennmaradó hányadot pedig a szőlészet és a borászat produkálja. Az elnök szerint mindezek alapján reális cél, hogy Magyarország belátható időn belül a térség kertészeti központjává váljon.

Treer András, a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac szakmai igazgatója az esemény egyik fő szervezője pedig arról beszélt, hogy a belföldi dísznövény-termelők árbevétele a múlt évben 100 milliárd forint körüli nagyságrendet ért el. Ez a gazdasági válság hatásai miatt mintegy 20 százalékkal volt átlagosan kevesebb a tavalyelőtti árbevételnél. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az idén előreláthatólag a múlt évi árbevétellel számolhatnak a termelők, mivel a piacokon enyhe optimizmus érzékelhető.

A 18. Hortus Hungaricus kiállításra – amelyet szeptember 23-25. között tartanak meg a SYMA csarnokban – mintegy 20 ezer látogatót várnak a közel 200 kiállító standjának megtekintésére. A rendezvényen az érdeklődők találkozhatnak a már hagyományosnak számító magyar kertépítő verseny mellett az óvodások számára kiírt pályázatra érkezett munkákkal is, amelyek megmutatják a legkisebbek kertépítési elképzeléseit, a „Mi kis kertünk” elnevezéssel. Emellett lesz a kisebb gyerekeknek virágkötészeti játszóház is. Jelentős közönségsikerre számíthat a szervezők szerint a lakberendezési és dekorációs valamint az ételszobrászati bemutató is.

munkatársunktól