Csökken a bolti forgalom, gondok a munkahelyek miatt

Elérték a legutóbbi két év mélypontját a hírekben gyakran szereplő Görögország élelmiszer-kiskereskedelmének trendjei. Értékben ugyanis 5, mennyiségben pedig 4 százalékkal csökkent az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum bolti forgalma a negyedik negyedév során, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva. Ez a legnegatívabb mutató huszonegy fejlett európai ország között.

Ezzel egy időben figyelemre méltó, hogy évek óta csökken az FMCG-termékek átlagára. Legutóbb október–december között 1 százalék mínuszt regisztráltunk, az egy évvel korábbihoz képest. Ez a legnagyobb mértékű árcsökkenés az európai rangsorban.

Spórolásban európai listavezetők

Ha a legutóbbi három teljes évet nézzük, akkor értékben a forgalom 2012-től kezdve sorrendben 4, majd 2-2 százalékkal csökkent, mindig az előző évhez hasonlítva. Mennyiségben mínusz 3 százalék, 0, majd legutóbb mínusz 1 százalék a mutató.

Milyen fogyasztói attitűdöket és bizalmat tükröznek ezek a trendek? A kérdésre, hogy változtatott-e háztartása egy évvel azelőtti költésein, hogy spóroljon, a görög megkérdezettek 78 százaléka válaszolt igennel a negyedik negyedévben. Ez a legmagasabb arány Európában. A változtatók közül legtöbben az otthonon kívüli szórakozást csökkentették, amibe beletartozik az étkezés, ivás is. Arányuk 76 százalék. Második, 72 százalékos említéssel, hogy „olcsóbb élelmiszerekre váltott”.

(Európában átlag 59 százalék változtatott. Legtöbben – 56 százalék – kevesebb új ruhát vásárolnak. Utána 52 százalék mondta, hogy olcsóbb élelmiszereket vesz, 51 pedig az otthonon kívüli szórakozást vette vissza).

Mélypont után a fogyasztói bizalom

Drámaian kezdett csökkenni a görög fogyasztók bizalmi indexe 2010 negyedik negyedévében: 48 pontra zuhant az előző, harmadik negyedévi 57-hez képest.

Aztán a mélypontot 2012 negyedik negyedévében érte el, 35 ponttal. Akkor ezzel a mutatóval a vizsgált hatvan ország közül az utolsó helyre kerültek. Azóta mindkét országban javult a helyzet. A görög mutató tavaly a negyedik negyedévben 53 pontot ért el, és ezzel az országok rangsorában hátulról a hatodik. (Ennél egy hellyel előbb áll Magyarország, 54 ponttal. Az európai átlag 76, míg a globális 96 pont).

Görögországban tavaly a fogyasztói bizalmi index így alakult a négy negyedév alatt, sorrendben: 53-55-56-53.

A Nielsen fogyasztói bizalmi indexét három tényező alkotja. Közülük személyes pénzügyi kilátásait, a görögök közül legnagyobb arányban, a megkérdezettek 24 százaléka ítéli meg többé-kevésbé kedvezően, a következő tizenkét hónapot nézve. (Az európai átlag 38 százalék).

Országában a munkahelyi kilátásokat a válaszadó görögök 12 százaléka látja kisebb-nagyobb mértékben pozitívan. (Az európai átlag 28 százalék).

Legkisebb, 12 százalék az olyan görögök aránya, akik, figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi lehetőségeiket, a jelenlegi időszakot kedvezőnek tartják arra, hogy megvásárolják, amit szeretnének, illetve amire szükségük van. (Az európai átlag 30 százalék).