Boltzár vagy adókönnyítés
Lapzártánkig egyelőre hamisnak bizonyult a hír, miszerint január elején, hétfőnként az ÁFEOSZ–COOP Szövetség zárva tartja boltjai egy részét, hogy kompenzálják a munkaerőhiányt. A hírt határozottan cáfolták a cég vezetői, még akkor is, ha az utóbbi hónapokban nagyon nehéz képzett szakembereket találniuk néhány boltjukba.
Az országban legalább kétszáz gazdasági társaság működtet Coop-üzleteket, amelyek a beszerzésben, a marketingben és a márkatermékekben ugyan egységesek, de a gazdálkodásban, abban, hogy ki mennyit fizet a dolgozóinak, saját üzleti terv szerint működnek. Bár mind gyakrabban hallani, hogy a megemelt garantált bérminimum összegét egyre nehezebben gazdálkodják ki az élelmiszer-ellátási lánc cégei, az ÁFEOSZ-COOP mostani nyilatkozatai szerint a béreket már tavaly felemelték erre a szintre, és ezen túlmenően több mint tíz százalékkal újból emelték a béreket.
Bár a hírek kacsának bizonyultak, érződik belőle az élelmiszer-kereskedelem egyre súlyosabb gondja: bár növekszik a forgalom, de az így akkumulálódó bevétel nem elegendő az ugrásszerűen növekvő bérköltségek fedezésére. Különösen nem az olyan cégek esetében, amelyek kisforgalmú községekben lévő egységeket működtetnek, alig egy-két emberrel. Őket pótolni szinte lehetetlen, hiszen még a nagyvárosokban is alig találni munkaerőt. Igaz, a szükségből erényt kovácsolnak a vezetők, a nyugdíjasok között keresnek (és remélhetőleg találnak) új kollégákat.
Ettől azonban még a probléma nem tűnik el, hiába fizetnek bruttó 250 000-et vagy még többet, ezen az áron nem igazán lehet találni munkaerőt. Míg 2013-ban 1698 üres álláshely volt ebben az ágazatban, tavaly év végére ez a szám már 5971-re növekedett, vagyis több mint három és félszeresére. A teljes versenyszférát tekintve 2,7-szeres a növekedés.
Sajnos, a tervezésre eddig nem sok tér nyílott. Előbb a vasárnapi nyitva tartás növelte a munkaerő iránti igényt, majd a boltbezárás változtatta meg a kereslet-kínálati viszonyokat, majd a vasárnap kötelező zárva tartás bolygatta fel ismét a kedélyeket. Eközben pedig a szakképzett munkaerő előbb Kelet-Magyarországról Nyugat-Magyarországra vándorolt, majd pedig az osztrák–német cégeknél talált magának jól fizető állást.
Egy ilyen nehéz helyzetben vélhetően a kormánynak kell, kellene engednie és könnyíteni az elsősorban a kistelepüléseken boltot működtetők terhein. Alacsonyabb, átalány jellegű béradózás, forgalommal arányos társasági adó mérsékelhetné az adminisztrációt és a terheket, így talán futná valóban vonzó bérekre. Hiszen sehol sincs az megírva, hogy a legtöbbet a fővárosban vagy éppen a nyugati határszélen kell keresni. //
Kapcsolódó cikkeink
Átvállalja a Coop az egészségügyi betétek megemelt áfájának különbözetét Olaszországban
A Coop Italia vállalta, hogy nem hárítja a vásárlókra az…
Tovább olvasom >StarStore – Év Kereskedője 2023: Átadtuk a díjakat
A Trade magazin idén már 9. alkalommal hívta versenyezni a…
Tovább olvasom >Minden várakozást felülmúlt idén az Anuga
A világ első számú élelmiszer- és italszakmai vására, az Anuga…
Tovább olvasom >További cikkeink
Egy hónap múlva nyílik a Primark első hazai üzlete
Május 28-án 10 órakor megnyitja kapuit a Primark a budapesti…
Tovább olvasom >KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >