Chat a tengerben

Úton-útfélen hallhatunk a közösségi médiákról, pedig sokan valószínűleg azok használói közül sem tudnák pontosan meghatározni, hogy mit takar a kifejezés. Főleg, hogy olyan egymástól távol eső webes felületek is beletartoznak, mint a Facebook, Twitter, iWiW, a YouTube és a Wikipédia!
A legkönnyebben úgy határolhatjuk be a fogalmat, ha szavanként próbáljuk értelmezni: kommunikációs eszköz, amely egy közösség rendelkezésére áll. Olyan weboldalak tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nemcsak információt szolgáltatnak, hanem mindeközben interakciót is folytatnak. A „párbeszéd” lehet egészen egyszerű, például, hogy egy híroldal hozzászólási lehetőséget biztosít a cikkeihez, de lehet ennél jóval komplexebb is. A legfontosabb: kétirányúak, azaz lehetőséget adnak párbeszéd kialakulására.

A közösségi médiumok számos formában bukkannak fel a világhálón: fórumok, blogok, videó-, fényképmegosztó, közösségépítő felületek formájában. Egy meghatározás szerint a közösségi médiumoknak hat típusa létezik. Az első a több ember közös munkájával épülő projektek, ilyen például a Wikipédia (online enciklopédia), ahova bárki írhat szócikket, vagy szerkesztheti, pontosíthatja a meglévőket. A második típus a blogok, mikroblogok – utóbbiak közül a legismertebb és legelterjedtebb a Twitter, ahol a hangsúly a gyors és lényegre törő információcserén van. A felület 140 karakterben ad kommunikációs lehetőséget azokkal a felhasználókkal, akik információink érdekessége miatt „követnek bennünket”. A harmadik csoportba tartoznak a tartalomközösségek, mint például a YouTube, ahol a videókat regisztráció nélkül is megtekinthetjük, belépés után magunk is megoszthatunk videókat, az általunk érdekesnek talált csatornákra feliratkozhatunk, a megosztott videókat kommentálhatjuk, vagy válaszvideóban reagálhatunk. A negyedik típusba azok a weboldalak tartoznak, amelyeken kapcsolati hálót építhetünk, mint például a Facebook, ahol ismerőseinkkel tarthatjuk a kapcsolatot, kommentárokat hagyhatunk profiloldalukon, csoportokat hozhatunk létre, csoportokba léphetünk be, és véleményt cserélhetünk a hasonló érdeklődési körrel rendelkezőkkel. Az utolsó két típusba pedig a virtuális játékok (Café World, Restaurant City) és a virtuális közösségi világok (Second Life) tartoznak.