Bő termés után olcsó lesz az élelmiszer

Szerző: trademagazin Dátum: 2009. 03. 05. 08:00

Idén minden bizonnyal az élelmiszerárak visszafogott emelkedésére lehet számítani – állapították meg a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. munkatársai, amikor közreadták elemzésüket az élelmiszergazdaság helyzetéről.Az élelmiszerárak várható emelkedése az infláció alatt marad – mondta Fórián Zoltán, az Agrár Európa üzleti igazgatója, amikor a Kopint-Tárkival közösen készített, „Az agrárium helyzete és kilátásai 2008/2009 telén” című tanulmányukat bemutatták. Ezért az ágazatban minden bizonnyal átrendeződésre lehet felkészülni: szűkül a piac, nő az olcsó termékek aránya. De a fogyasztói tudatosság is növekszik: a vásárlók jobban megnézik, mire költik a pénzüket. Ezzel együtt csökkenhet az élelmiszer-feldolgozók száma, ám a kényszerű visszalépés miatt növekedhet a konkurensek közötti együttműködés.

Veszítő nyertesek, nyerő vesztesek
A mögöttünk álló esztendőről Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója azt is elmondta, hogy a sokkal gyengébb 2007 után tavaly mennyiségben közel 30 százalékkal növekedett az agrárium kibocsátása, s emellett mintegy öt százalékkal nőtt a jövedelem is. Az előzetes adatokból az is kiderül, hogy az ágazat szereplői 150–160 milliárd forint eredménnyel zárhatják az évet, – ennek fele a társas vállalkozásoknál képződött.
A mezőgazdasági termelés „hullámvasútja” az utóbbi években egyre magasabb csúcsokon és egyre mélyebb szakadékokon át halad, tükrözve a szektor gyengeségeit: az időjárástól való nagyfokú függést, az öntözés, a fagy elleni védelem hiányát. Az árakat az uniós közösség agrárpolitikája sem stabilizálja, a termelési döntéseket kiszámíthatatlan környezetben kell meghozni.
Jövedelmezőség tekintetében a korábbi évek állandó nyerteseinek (búza, kukorica, napraforgó) pozíciója romlott, a korábbi veszteseké (állattartók, zöldség- és gyümölcstermelők) viszont javult, igaz, nem nagymértékben, és valószínűleg nem is tartósan.
A jövedelemalakulást döntően a gabona- és olajosmag-árak szélsőséges változásai befolyásolták: a búzát, kukoricát, napraforgót 2008 őszén a fél-egy évvel korábbi árnak alig több mint a feléért lehetett eladni, de még az általában sokkal kevésbé ingadozó nyerstej-ár is több mint 20 százalékkal esett vissza az év folyamán.
A belföldi élelmiszerpiac 2007 januárja óta tartó zsugorodása nem szakadt meg, de az utóbbi hónapokban lassult, ahogy az élelmiszerárak is egyre kevésbé emelkedtek. A magyar élelmiszeripar a stagnáló hazai élelmiszerpiacnak tavaly újabb szeleteit veszítette el: 11 hónap adatai alapján eladásai nem kevesebb mint 9,3 százalékkal estek vissza. Így a hanyatlás 2002 óta már 27 százalékos.
Az agrárimport a múlt év első 11 hónapjában 4,6 százalékkal emelkedett, miközben a kivitel 0,6 százalékkal csökkent.

Visszaesés minden vonalon
Az idei élelmiszerpiaci és élelmiszeripari kilátásokról szólva Fórián Zoltán kiemelte, hogy már az év elején sem kétséges, hogy a gazdasági világválság olyan helyzetben találja a hazai élelmiszeripart, amikor a negatív folyamatok kerültek túlsúlyba. Véleménye szerint azokat a stratégiai döntéseket, amelyeket a vállalkozások vezetőinek most kell meghozniuk, piaci előrejelzés nélkül igen kockázatosak.
Az élelmiszeripar termelése a tavalyi, első 11 havi adatok alapján gyorsuló ütemben csökkent. A 7,4 százalékos átlagos csökkenésből a legnagyobb mértékben a cukorgyártás vette ki a részét. A gyárbezárások és a szezonalitás miatt mindössze az előző évi 42,4 százalékot érte el bruttó termelése. Tíz százalékot meghaladó mértékben esett vissza a hús-, a baromfi-, a malom- és a söripar, valamint a bortermelés. Gyakorlatilag minden szakágazat teljesítménye romlik.
A belföldi értékesítésben szintén általános a visszaesés. A cukoripar értékesítése csökkent leginkább, de a malomipar, a sör- és a bortermelés is közel ötödével mérséklődött. Miközben a kivitel az ágazat szintjén három százalékkal csökkent az első 11 hónapban.
Az élelmiszer termékpályán belüli ármozgások számítanak a következő olyan területnek, amely pontos képet fest az erőviszonyok alakulásáról. Egyik oldalról az élelmiszerek fogyasztói átlagárindexe pontosan három év után, 2008 novemberében ismét az átlagos fogyasztó árindex alá került, s annál kisebb mértékben emelkedett.
A kutatók véleménye szerint idén ott is fog maradni, ezáltal inflációt mérséklő tényezővé válik. Ez igen rossz hír a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára, hiszen – bár kétségtelenül csökkent néhány alap- és üzemanyag ára – a költségek emelkedése nem állt meg. Ráadásul a kereslet visszaesése miatt a termelés is tovább szűkül. Az állandó költségeket tehát kevesebb termékre lehet elosztani.


Szűkülő közép
A mezőgazdasági termelői árak, az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai, valamint az élelmiszerek fogyasztói árindexe 2008 júliusáig egyforma mértékben mozgott, majd eltérő ütemű csökkenésbe kezdett. Ez egyértelműen a gazdasági nehézségek, a fizetőképes kereslet korlátainak a következménye. Egyben azt is jelzi, hogy 2009-ben az élelmiszerárak az infláció alatti mértékben fognak csak emelkedni.
Növekedni fog viszont az alsó árszegmensekbe tartozó élelmiszerek iránti igény, ami a kereskedelmi márkák és a márkátlan termékek piacát növeli meg a márkázottak kárára, vélik a kutatók.
Ugyanakkor a márkás termékek felső szegmenseit vélhetően ez nem fogja elérni, mivel ezek fogyasztói jellemzően a jobb vásárlóképességűek köréből kerülnek ki, és ragaszkodnak a megszokott minőséghez és szolgáltatáshoz. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben az élelmiszerek iránti kereslet szerkezete ismét kedvezőtlen irányt vesz.
Szűkül a középső kategóriák tere, ami éppen a hazai márkákat fogja fájdalmasan érinteni. Mindezek miatt a magyarországi élelmiszeripar mind vállalkozásainak, mind foglalkoztatottainak számát tekintve tovább zsugorodik.
A helyzetet tovább rontja, hogy a bankok – akiket először ért el a bizalmi válság – jelentősen változtattak hitelpolitikájukon. Húzzák az elbírálás idejét, csökkentik a hitelkereteket. Ezzel azonban már-már válságos helyzeteket idéznek elő az igen nagy forgóeszköz-igényű élelmiszergazdaságban. Ezért is igen időszerűek azok a hitelkonstrukciók, amelyekről a Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Magyar Fejlesztési Bankkal tárgyal az élelmiszeripar és az élelmiszer-előállító integrátor szervezetek érdekében.
A bankok bizalmának, az élelmiszeriparral szembeni komfortérzetének növelése érdekében a vállalkozásoknak is sok a tennivalójuk. Fórián Zoltán véleménye szerint valódi tulajdonosként kell kezelni a finanszírozókat, s ennek megfelelő mélységben és ütemezésben tájékoztatni őket.
Az általános kereslet-visszafogás miatt exportpiacainkon is ellentmondásos a helyzet. Ugyanakkor, mivel a szerkezeti változások is általánosak, s mi éppen nem a felső árszegmensekbe szállítunk, arra számítunk, hogy idén tartani tudjuk az élelmiszerexportunk szintjét. Ez a gyenge euró-forint árfolyam miatt emelkedő árbevételt hozhat, miközben rontja az import növekedésének esélyeit.
Egyre több tagállamban hívják fel a lakosság figyelmét a hazai termékek fogyasztásának jelentőségére, összefüggéseire. A válság idején még inkább központi kérdés, hogy a hazai termelőüzemek meg tudják őrizni belföldi piacaikat, s ezzel a munkahelyeket.

Súlyos helyzetben a hazai tejtermelők
Az állattartó gazdaságok számára 2008 jó évnek bizonyult – legalábbis az előző évekhez viszonyítva –, egyetlen kivételként azonban a tejtermelők az év végére súlyos helyzetbe kerültek.
A szabályozási környezetet a 2007 végén hozott uniós döntés határozta meg: eszerint a tejkvóták korábban eldöntött, 2015-ben esedékes megszüntetéséig évente 1–1 százalékkal növelik a nemzeti kvótákat. A 2007 végén uralkodó piaci helyzet az emelés mellett szólt: az árak igen magas szintre emelkedtek, az értékesítési kilátások jók voltak és hosszú távon is annak látszottak – olyannyira, hogy 2007 nyarán az exporttámogatásokat is felfüggesztették.
A kvótaemelési döntés a versenyképességi problémákkal küzdő hazai tejtermelők és -feldolgozók érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes volt, hiszen az import további növekedésének feltételeit teremtette meg. Az agrárkormányzat mégsem tiltakozott ellene, mert meghiúsítására nem volt esély.
2008-ban azonban megfordult az uniós piac: a magas árak és a kvótaemelés hatására tejtöbblet alakult ki. Az árak estek, és a piaci kilátások is borúsabbakká váltak: a tejtermékek jelentős részének kereslete jövedelemfüggő, ezért a gazdasági válság hatására az eladások csökkenhetnek.
Eközben megromlottak a hagyományos beszállítói kapcsolatok, a korábban általános éves felvásárlási szerződések helyett csak egy-két hónapra állapodnak meg.
A korábbi években a tej értékesítésére a legjövedelmezőbb lehetőséget kínáló olasz export alaposan visszaesett, mert a tejhiányos Olaszország nem évi 1–1 százalékkal, hanem egyszerre 5 százalékkal növelhette nemzeti kvótáját. Igaz, a forint gyengülése mérsékli a kivitel visszaesését.
A tejipar folyamatosan veszít hazai piaci részesedéséből: 2007-ben az import aránya a fogyasztói tejnél 22, a sajtoknál 57 százalékos volt. A hazai feldolgozók nem bírják a versenyt a puffer-termékként érkező külföldi UHT-tejjel és sajttal, amelyeket a gyártók önköltség alatti áron kínálnak, ezzel nyerve vissza a szerződött többlettej értékének legalább egy részét.
Az FVM által a közelmúltban összeállított „segélycsomag” 2,5 milliárd forintot juttat az ágazatnak, ám egy liter tejre legfeljebb 1,50 forint jut belőle, miközben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) kalkulációja szerint a termelők a jelenlegi átvételi árakon, átlagosan 20 forintot veszítenek minden liter tejen.
A „segélycsomag” a termelőket mentesíti az egyes hatósági díjak megfizetésétől, az állatbetegségek leküzdésének költségeitől, továbbá az iskolatej-programba bekapcsolja az UHT-tejet is, a tejtermékeket bevonja az élelmiszersegély-programokba, valamint a fogyasztást élénkítő marketingprogramot finanszíroz.
Czauner Péter

Az élelmiszeripar termelésének és értékesítésének változása, százalékban, 2008. január–november. (Az előző azonos időszakának arányában)
Bruttó Belföldi Export
termelés értékesítés
Élelmiszer, ital gyártása 92,6 90,7 97,0
Húsfeldolgozás és -tartósítás 86,0 83,5 89,4
Baromfihús feldolgozása, tartósítása 89,8 93,4 79,8
Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 92,9 94,9 87,7
Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 99,2 86,0 96,4
Tejfeldolgozás 93,5 94,2 82,7
Malomipari termék gyártása 85,5 82,5 114,2
Takarmány gyártása 90,6 86,1 99,4
Kenyér, friss tésztaféle gyártása 95,7 95,3 106,7
Cukorgyártás 42,4 65,6 128,5
Édesség gyártása 92,1 90,0 89,5
Bortermelés 79,9 81,3 95,6
Sörgyártás 83,3 83,4 109,9
Üdítőital-gyártás 95,4 98,9 99,7
Dohánytermék gyártása 98,2 95,0 108,0
Forrás: KSH

Kapcsolódó cikkeink