Blokkk.com: Azért még mindig a kápé az úr a kasszánál
Több készpénzt veszünk ki a bankból, mint amennyit bankkártyával elköltünk a különféle szolgáltatóknál. A boltos költekezéshez mérve annak a felét, az összes családi kiadást nézve annak negyedét éri el a szolgáltatóhelyeken a bankkártyás fizetés értéke. A járvány ugyan tolt rajta egyet, de csak ennyire jutottunk.
Januártól minden olyan szolgáltató köteles valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget kínálni a kedves vásárlónak, ahol kötelező az online pénztárgép használata.
123 ezer bolt, 50 ezer vendéglátóhely bújik meg a statisztikában, ezt a kört pedig bővítik azok a további szolgáltatók, ahol kötelező az online kassza és ezzel együtt az elektronikus fizetési lehetőség a vásárlók részére. Ez lehet úgynevezett POS terminál, bankkártya elfogadó készülék, de más készpénzkímélő elektronikus fizetési mód is megfelel az előírásoknak. A leggyakoribb a POS, a szolgáltatók elsöprő többsége ezt használja.
Online pénztárgép használatra kötelezettek a boltok, vendéglátóhelyek mellett más szolgáltatók is, például a járműjavító szervizek, taxisok, pénzváltók, testedzők, diszkók, szaunák, szoláriumok, masszázsszalonok.
Az MNB adatai szerint végül szépen gyarapodik a bankkártya elfogadóhelyek száma, hiszen az év derekán 149 ezer szolgáltatónál találhattunk ilyet, ha elbandukoltunk hozzájuk vásárolni. Van olyan, ahol többet is fellelhetünk, mert egy boltban több a pénztár, hiszen összesen 226 ezer ketyerét találunk ezeken a helyeken. 2020 végén még csak 123 ezer szolgáltatóhelyen húzhattuk ki a zsebünkből a bankkártyát, tehát azért derekasan szaporították ezeket a szolgáltatók, nyilván a bankjukkal karöltve. De gyanús, hogy esetleg még van némi elmaradás, legalábbis a szolgáltatóhelyek statisztikájával összevetve.
Jó, de mit is csinálunk a kártyánkkal: inkább a ropogós bankóval fizetünk
Két dolgot tehetünk a bankkártyánkkal, fizetünk vele valamilyen szolgáltatásért, vagy készpénzt veszünk fel a bankautomatánál. Hát most a bankkártyás költekezést vizslatjuk, de azért megjegyezzük, hogy több pénzt veszünk fel bankkártyánkkal, mint amennyit fizetünk vele helyben a különféle szolgáltatóknál.
A kötelezettségen túl a járvány is dobott egyet a bankkártyás fizetéseken, hiszen lépten-nyomon azt hallhattuk és halljuk, hogy kártyával fizetni – ha már boltba megyünk – biztonságosabb is.
Összehasonlítva a szolgáltatóhelyi bankkártyás fizetések értékét (a bankkártyás internetes vásárlásokat nem számolva bele) a boltos vásárlásokéval, már a járványos 2020-ban felugrott az arány az 50% környékére, a korábbi 45%-ról. 2021-ben néhány százalékot emelkedett ez a súly.
A háztartások fogyasztási kiadásaihoz mérve negyedéről közel 30%-ra kúszott fel a kártyás fizetések aránya. Hát van még merre fejlődni.
A képhez azért hozzátartozik, hogy a vásárlónak a készpénzfelvétel pénzébe is kerülhet (havi két alkalommal 150 ezer forintig ingyenes), miközben a vásárlásnál annyiba kerül a kártyás is, mint a készpénzes. Szép kis kalamajka lenne, ha nem így lenne. Igen ám, de a kereskedők elfogadóhelyi jutalékot fizetnek a terminált kezelő banknak, amin a pénzintézetek és a kártyakibocsájtók osztozkodnak (ezért is ódzkodtak egyesek a POS telepítéstől). Ez persze már része a kereskedő, szolgáltató költségeinek, mint bármi más kiadás, tehát a végén mindent a vásárló fizet meg, akárhogyan is fizet:
Kapcsolódó cikkeink
Ekkortól lehet ingyen pénzt felvenni a Postán
2025. január 1-től új szabályok lépnek életbe Magyarországon a készpénzfelvétellel…
Tovább olvasom >MNB: újabb szintre lép az azonnali fizetés
Április 1-től minden hazai fogyasztó és vállalkozás teljesítheti fizetési tranzakcióit…
Tovább olvasom >A Visa és a Mastercard 30 milliárd dolláros megállapodást kötött
A Visa és a Mastercard 30 milliárd dolláros egyezségre jutott…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Gyűlölik a „dinamikus árazást” a fogyasztók
Az elmúlt időszakban az ügyfeleknek új fogalommal kellett megismerkedniük: a…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: erősíti a magyar vállalkozások versenyképességét az ESG-törvény
A felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányitási (ESG) keretrendszert meghatározó törvény…
Tovább olvasom >