Biztos jövő elé néz az intenzív haltermelés

A halastavi gazdálkodás nyereségessége a többi agrárágazati szereplőhöz képest alacsony, négy-öt százalék. Ennek oka egyrészt a terület- és állatalapú támogatások hiánya a halgazdaságokban, másrészt a forgótőke hosszú lekötöttsége, hiszen egy befektetés csupán két-három évvel később realizálódik, mivel ennyi idő alatt nő meg a hal piacérett, másfél-három kilós méretig.

Vontatott támogatás

Lévai Ferenc
vezérigazgató
Aranyponty

Az elmúlt időszakban az ágazat fejlesztési forrásellátottsága az előző ciklus uniós támogatásának (HOP) köszönhetően alapvetően kiegyensúlyozott volt, s a tavi korszerűsítések, eszközbeszerzések, tárolókapacitások annak ellenére is megvalósultak, hogy a mostani uniós ciklus – MAHOP – rendkívül vontatottan halad.

– A lassú elbírálás, a pályázatok átfutási idejének hossza nagyon sok veszteséget jelent a pályázók számára, ami többek közt az euró drágulása, az építőanyagárak és a munkabér emelkedése, valamint az inflációs hatások terén jelenik meg. Remélhetőleg a halfeldolgozást érintő projektek mielőbb megvalósulnak, mert itt lemaradás tapasztalható a piaci igények és az ágazati teljesítőképesség vonatkozásában. Bízunk abban, hogy a hátralevő n+3 év elegendő lesz a fejlesztési, korszerűsítési programok teljes körű végrehajtására, és további forrásvesztés nem terheli az ágazatot – fogalmazott Lévai Ferenc.

Mélyhűtött trendek

A halforgalmazás éppúgy érzékeli a változó fogyasztói igényeket, mint a többi ágazat. Lévai Ferenc úgy látja, alapvető változás az élő állapotú hal értékesítésének gyors visszaszorulásában tapasztalható. A vásárlók a tisztított, szeletelt, filézett halféleségeket preferálják, de nőtt az igény a magasabb árkategóriás, szálkamentes halfélék, például az afrikai harcsa, a szürkeharcsa, a süllő vagy a pisztráng iránt is. Az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója szerint a jövőt a korszerű halfeldolgozók színrelépésével a konyhakész, panírozott, akár elősütött termékek mielőbbi piacra vitele jelenti.

Fenntartható halastavakkal a jövőért

A halászati ágazat jövője nem képzelhető el a halastavi szektor fenntartható fejlődése nélkül, amelynek révén a mennyiségről a minőségre helyeződik át a hangsúly. Ennek érdekében elsősorban a nagyobb értékű halfajok, a ragadozók – süllő, harcsa, tavi tokfélék – részarányának növekedése kívánatos. A tógazdaságok másik kiemelt feladata a gyorsan fejlődő és speciális igényű horgászturizmus kiszolgálása. Itt elsősorban őshonos, a biodiverzitásban, illetve a horgászfogásban preferált halak – keszegfélék, aranykárász, fekete sügér, compó stb. – megbízható termelése a cél.

– Az intenzív haltermelés biztos jövő elé néz, hiszen a csökkenő tengeri fogások – az idén először lett nagyobb a világ akvakultúra-ágazatának termelése, mint a halászflották fogása – és a növekvő igény a hal mint egészséges fehérjeforrás iránt folyamatos piacbővülést mutat. Ehhez azonban az szükséges, hogy új halfajták, például szürkeharcsa, süllő, sügérfélék termelése kerüljön előtérbe – emelte ki Lévai Ferenc.

Gy. O.