Bizonytalanságok a hungarikum-törvényjavaslat körül

Szerző: trademagazin Dátum: 2012. 01. 09. 13:10

Nagyszabású célokat tűz ki a magyar kultúra értékeiről, a hungarikumokról szóló kormányzati törvényjavaslat, amellyel azonban több probléma is van. Sem a javaslat szövege, sem a költségvetés nem rendelkezik arról, hogy honnan lesz pénz ezeknek az értékeknek a védelmére, támogatására, a hungarikum szó jelentését sem tisztázza, és egyik előkészítője szerint az agrárlobbi keze nyomát is magán viseli, pedig nem csak a szalámi hungarikum.

A parlament utolsó tavalyi ülésnapján, december 30-án terjesztette az Országgyűlés elé Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében erre létrehozandó megyei szervezetek azonosítanák és rendszereznék a nemzeti értékeket egy értéktárba, majd a – minisztériumok, egyéb állami intézmények, az Országgyűlés és határon túli szervezetek képviselőiből álló – Hungarikum Bizottság választaná ki ezek közül a hungarikumokat, amelyek külön védjegyet is kapnának.

A kormány tavaszi törvényalkotási programja szerint várhatóan márciusban fogadja el a parlament a javaslatot. A törvény a megszavazása utáni harmadik hónap első napján lépne hatályba, és az attól számított egy éven belül létre kellene hozni a Hungarikumok Gyűjteményét. E menetrend tartásához tehát már az idén jelentős szervezőmunkát kellene végezni – a 2012-es költségvetés azonban egyáltalán nem rendel ehhez forrásokat.

A javaslat előkészítése meglehetősen hosszú ideig tartott, noha az indoklással és az értékpiramis ábrájával együtt is csak tizenhat oldalas. A VM először egy éve bocsátotta társadalmi vitára a tervezetet, majd a szakmai szervezetek észrevételeinek beépítése után áprilisra készült el egy újabb tervezettel.

Ennek benyújtását azért halasztották el, mert a VM-nél “belátták, hogy túlságosan az élelmiszeripari termékekre fókuszál” – állította az [origo]-nak egy, a törvény előkészítésére ugyancsak rálátó, de nem a tárcánál dolgozó forrás. Sajnos azóta csak finomítani sikerült a szövegen, az új javaslat is alapvetően agrártermékekben gondolkodik” – jelentette ki a forrás.

A törvényjavaslat áprilisi változatának átdolgozását egy minisztériumi tisztségviselő is elismerte, de kérdésünkre tagadta, hogy az élelmiszeripari lobbi ki akarta volna sajátítani a programot.

Az egyes (települési, megyei, ágazati, határon túli magyar kulturális értékeket felsoroló, egymásra épülő) értéktárakat kidolgozó parlamenti munkacsoport egykori külsős vezetője, Birinyi József néprajzkutató, a Hungarikum Szövetség elnöke szerint az új változat sokat javult a korábbiakhoz képest, de az eredeti stratégiához viszonyítva alapvető hiányosságai vannak. “A meglévő ágazati, szakmai értéktárakat nem igazítja – függetlenségük megtartásával – a többszintű, felfutó rendszerű, az értékeket a közösségekhez rendelő piramisba: az ágazatok a helyi, megyei szinteket mellőzve, közvetlenül tehetnének javaslatot hungarikummá minősítésre.

Szintén probléma szerinte, hogy független szervezeti forma helyett egyetlen minisztériumhoz rendelnék a minden ágazatot érintő rendszer működtetését, amely így szükségképpen kiegyensúlyozatlan lenne. Emellett a javaslat nem tenné kötelezővé az önkormányzatok számára a szisztematikus értéktár építését, csak lehetőséget biztosítana számukra. A hatalmat egy központi testület kapná” – mondta Birinyi József, aki a finanszírozás megoldatlanságát is kifogásolta.

Problémát jelent az is, hogy a parlament elé beterjesztett javaslat ugyan meghatározza, hogy mi az a hungarikum, de ez ellentmond egy korábbi törvény szövegének. A javaslat szerint a hungarikum “gyűjtőfogalom, olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a történelmi vagy a mai Magyarországra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, és amelyet belföldön és külföldön egyaránt a magyar kultúra és tudomány eredményként tartanak számon, vagy amely védett természeti érték, vagy amelyet az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint végzett egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít”.

Csakhogy a múzeumokról szóló 1997-es CXL. törvény egész más módon határozza meg, micsoda a hungarikum, és leszűkíti ezek körét a nyelvi dokumentumokra. Ezt az ellentmondást az eredeti javaslat orvosolta volna azzal, hogy hatálytalanította az 1997-es meghatározást, a decemberben benyújtott verzió ezt a kitételt nem tartalmazza, és így két egymással ellentmondó meghatározása lesz a hungarikum fogalmának.

A hungarikum szó jelentése fontos kérdés, ezt mutatja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal tavaly vitába keveredett az Auchannal arról, hogy az áruházlánc hungarikumnak nevezhet-e olyan, külföldi tulajdonban lévő cégek által gyártott termékeket, mint a Pilóta keksz, a Rama margarin vagy a Sió gyümölcslé. Az egy évvel ezelőtti törvénytervezetben még az állt, hogy a szó kereskedelmi forgalomban csak azon termékekre használható, amelyek szerepelnek a hungarikumok gyűjteményében. A decemberben benyújtott javaslat már nem tartalmazza ezt, csak a leendő védjegy használatáról rendelkezik. (Origo – Galambos Péter)

Kapcsolódó cikkeink