Beszédértő chatbotok intézhetik helyettünk a vásárlást, számlabefizetést

Megvalósulhat az egyik legnagyobb science fiction-klisé, a használójával beszélgető, parancsszóra engedelmeskedő számítógép – olvasható az origo.hu-n.

„Lehet, hogy egy új éra kezdetének vagyunk tanúi – a korai internet, a mobil-alkalmazások után jöhetnek a chatbotok. Ez egy rendkívül erős paradigmaváltás lehet” – mondta a Facebook üzenetküldő rendszerének vezető fejlesztője, David Marcus a közösségi oldal új „digitális asszisztenseinek” bemutatásakor. Több elemző egyetért Marcusszal abban, hogy teljesen átalakulhat az, ahogyan a számítógépeket használjuk, ha a nagy tech-cégeknek sikerül tovább fejleszteniük az emberi nyelvet felismerő szoftvereket.

A Facebook mellett a Google és a Microsoft is hasonlóan gondolkodik. A fejlesztők szerint elképzelhető, hogy a jövőben számos online tevékenységet, például egy számla befizetését nem egérrel végezzük majd, hanem elég lesz egy okostelefon mikrofonjába belemondani, hogy „fizesd ki a gázszámlámat”. Azonban a váltásnak leginkább a reklámozók örülhetnek, akik soha nem látott adatmennyiséget szerezhetnek a fogyasztási szokásokról.

A személyi számítógépek első korai generációit még egy egyszerű parancssorba beírt utasításokkal lehetett működtetni, ehhez persze szükséges volt a parancsok ismerete, a felhasználóknak egyfajta primitív programnyelvet kellett megtanulni (ilyen elven működött eredetileg a DOS operációs rendszer). A’90-es években már elterjedtek a laikusok számára sokkal könnyebben használható rendszerek, amelyeket grafikus felületeken keresztül lehetett kezelni. Máig az ezen elven működő operációs rendszerek, alkalmazáskezelők a legelterjedtebbek, gondoljunk csak a Windows újabb és újabb verzióira, vagy az Android rendszerre.

A gépelt kódok után a grafikus felület terjedt el, a nyelvértő számítógép lehet a következő lépés

Persze ezeknek a rendszereknek a kezelése szintén igényel egyfajta tanulást, a felhasználónak ismernie kell a menük felépítését, ikonok jelentését. Ezért gondolják sokan, hogy a következő evolúciós lépést olyan gépek jelenthetik, ahol már ennyire sem lesz szükség. Ehelyett a gépek az emberi nyelven kiadott parancsokat lesznek képesek értelmezni.

Ennek első lépését jelenthetik azok a chatrobotok, amelyekbe az utóbbi pár évben a legnagyobb tech-cégek is komoly erőforrásokat fektettek. Bár a sajtó általában chatrobot, vagy chatbot (beszélgető robot) kifejezést használja ezekre az alkalmazásokra, ez félrevezető, hiszen a korábbi chatrobotokkal (például a Cleverbottal) szemben nem a beszélgetés szimulálása a fő funkciójuk. Bizonyos szempontból inkább hasonlítanak a korai operációs rendszerek parancssoraihoz: a megadott parancsok alapján különböző programokat használnak, módosítanak.

A különbség, hogy ezúttal nem kell programnyelvet megtanulni, hiszen a programok képesek az emberi nyelvet (egyelőre leginkább csak az egyszerű mondatokat) dekódolni. Ez az átlagfelhasználó számára azt jelenti, hogy az alkalmazás egy egyszerű, szóban vagy írásban kiadott parancs alapján automatikusan rendel számára ételt, posztol a nevében egy fényképet az Instagramra, vagy átutal egy összeget egy netbank-szolgáltatáson keresztül.

Az egyik első ilyen program a „digitális asszisztensként”, az Apple készülékekre fejlesztett Siri volt. A programmal beszédfelismerő technológiával lehetett használni olyan alkalmazásokat, mint a Google Maps, sőt, éttermi foglalásokat, mozijegy-vásárlásokat lehetett intézni, vagy taxit lehetett rendelni. A program különösen a vakok számára könnyítette meg az Apple készülékek használatát, az amerikai Vakok Nemzeti Szövetsége az iPhone-t az első, teljesen akadálymentesített mobiltelefonnak nevezte.

Máshol a Siri fogadatatása vegyes volt, sokakat zavart például, hogy a beszédfelismerő gyakran félreértett bizonyos szavakat, azonban a Google korábbi főnöke, Eric Schmidt úgy nyilatkozott róla, hogy a Siri veszélyes konkurens lehet a webes keresések terén.

Bár a Google válaszára Siri-re egyelőre várni kell, a Microsoft nemrég kifejlesztette saját digitális asszisztensét. Márciusban a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella arról beszélt, hogy nagy jövőt látnak az olyan programokban, mint az általuk fejlesztett Cortana. Hasonlóan a Siri-hez, a program nemcsak válaszolni tud a felhasználónak, de képes programokat kezelni, például dokumentumokat létrehozni, internetes keresőket használni, emlékeztetőket beállítani. Ezekre egy chat-szerű felületen, vagy mikrofonba mondott parancsokkal utasítható, a szoftver mind az emberi hangokat felismeri, és képes egyszerű mondatokat értelmezni. A Microsoft azt ígéri, Cortana új verziója (amit az új Windows 10-frissítéshez is mellékelnek) már tanulni is képes lesz, a felhasználó korábbi kérdései, preferenciái alapján keres például az interneten, megjegyezve, korábban mik érdekelték.

Ennél is fontosabb, hogy a Microsoft nemrég közzétette a Microsoft Bot Framework nevű keretrendszert, aminek segítségével bárki készíthet Cortanához hasonló beszélgető- és asszisztensszoftvereket. Ezeket olyan alkalmazásokhoz is lehet kötni, mint hagyományos telefonhívások kezelésére is képes Skype, vagy az Android-telefonokon működő Slack chatszoftver.

Ezzel a szoftverek nemcsak személyi asszisztensként működhetnének, de olyan feladatokra is alkalmasak lehetnek, mint például a rendelések felvétele telefonon keresztül, vagy képesek lehetnek tech-support alkalmazottakat helyettesíteni. Az egyik modell erre a kínai Watsapp nevű, 600 millió felhasználóval büszkélkedő chat-alkalmazás lehet. Ezt számos, interneten is működő szolgáltató már integrálta saját rendszerébe, a program ma a rezsi befizetésre, kórházi időpontkérésre és taxihívásra is használható.

A legnagyobb üzlet azonban a hasonló szoftverekben nem az alkalmazottak lecserélése lehet, hanem a botok, mint reklámfelületek értékesítése. David Marcus, a Facebook üzenetküldő szolgáltatásának vezető fejlesztője három olyan botot mutatott be, amelyek a Facebook chat-menüjéből lesznek elérhetők, ugyanott, ahol az ismerőseinkkel is beszélgethetünk. A botok szintén felhasználókra fognak hasonlítani, a funkciójukat tekintve azonban inkább hasonlítanak majd az internetes keresőkre, a nekik feltett kérdésekkel lehetne elérni különböző oldalakat, szolgáltatásokat, alkalmazásokat.

A leginkább figyelemre méltó a Spring nevű e-kereskedelmi cég programja. A beszélgetőprogram értelmezni tudja a mondataikat (például: „cipőt keresek, 75 és 250 dollár közötti áron”), és ezek alapján ajánl fel termékeket. Ezzel elvileg azoknak segít, akik nem ismerik az oldal működését, vagy nincs kedve, ideje az oldalon található kereső-űrlapot kitölteni, de szavakban le tudják írni, milyen terméket keresnek. (Hasonló, magyar nyelvű szolgáltatás volt az Ikea Anna nevű virtuális asszisztense.) David Marcus a napokban arra bíztatta a nagy cégeket, hogy fejlesszenek saját, a Facebookra integrálható chatbotot, ehhez a Microsofthoz hasonlóan a Facebook is közzétette az alkalmazás keretrendszerét.
Reklámokat is küld a Facebook chatbotja

Vannak azonban gondok is a szolgáltatással. A Facebook vezetői például elismerték, hogy a Springhez hasonló kereskedelmi chatbotok nemcsak kérdésekre válaszolnak, de szponzorált reklámüzeneteket is küldenek majd azoknak a felhasználóknak, akik korábban „beszélgettek” velük, ezek ugyanott jelennek majd meg, mint az ismerősök üzenetei. A reklámüzenetekért az egyes termékek árusítói fizetnek majd mind a Facebooknak, mind a Springnek. Az is kérdéses, hogy a beszélgetőprogramok valóban a legjobb ajánlatokat mutatják-e, nem azoknak a termékeit, akik fizettek azért, hogy a felhasználóknak az ő árujukat ajánlják először.

A Facebook szintén fejleszt egy amolyan általános célú chatrobotot M néven, ami hasonlóan a Microsoft-féle Cortanához hasonlóan internetes keresőket használ és alkalmazásokat kezel, beleértve fizetős szolgáltatásokat is – a szponzorált üzenetek és találatok itt is előkerülhetnek. David Marcus elmondása szerint alaposan megválogatják majd, milyen cégek milyen reklámokat küldhetnek majd üzenetek formájában, hiszen zavaró lehet, ha az ember levelesládáját kéretlen reklámok (spam) töltik meg.

A reklámozók szempontjából egyébként a chatrobotoknak egy másik előnye is lehet: mind a Facebook, mind a Microsoft szoftvere képes lesz tanulásra, azaz a program naplózza, hogy a felhasználó mikre keres rá, milyen termékekért, szolgáltatásokért fizet. Így könnyebben tud a felhasználó számára releváns, neki tetsző találatokat javasolni. A Google keresőrendszere hasonló, személyre szabott találatokat juttat az oldal élére, a felhasználó előző keresései alapján.

Azonban a jövőben a felhasználók a chatrobotokat nemcsak keresésre használhatják, hanem a vásárlásokat is ezen keresztül intézhetik. Mind a Facebook, mind a Google sok kritikát kapott azért, mert a hirdetők számára pénzért hozzáférhetővé teszik a böngészők adatait, akik így szinte személyre szabott reklámokkal tudják őket célozni. Azáltal, hogy a vásárlások a tevékenységet naplózó roboton keresztül történnének, annak tulajdonosa minden eddiginél pontosabb adatokhoz juthat a fogyasztási szokásokról, így a felhasználók még pontosabban bombázhatók reklámokkal, néha épp a chatboton keresztül. (Zubor Zalán, origo)