Bár több fogy, a termelési költségek növekedése visszafogja a juhágazat bővülését
Hiába nőtt a kereslet Európában az élő bárányokra és emelkedtek az értékesítési árak, ez nem kompenzálja a gazdák többletköltségeit, amit az idén az aszály és az energiaár-emelkedés tovább növelt – mondta a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
Kukovics Sándor ezzel magyarázta, hogy az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb piaci jelentése szerint Magyarország élőbárány-exportjának mennyisége 15 százalékkal 4 ezer tonnára csökkent, míg értéke 6 százalékkal 7 milliárd forintra nőtt 2022 január-májusában az előző év hasonló időszakához képest.
Nincs elég legelő, takarmányozni kell a hazai állományt
A jelentés szerint a bárányok termelői ára 14-16 százalékkal nőtt az év első hat hónapjában. A könnyű bárány (13 kilogrammnál kisebb vágósúlyú) átlagára kilogrammonként 1459 forint volt, 14 százalékkal emelkedett, a nehéz bárányé 16 százalékkal 1386 forintra nőtt. Az ügyvezető megjegyezte: az aszályos időjárás miatt lecsökkent a legelőterület, ezért a gazdáknak több vásárolt takarmányt kell használniuk, ez tovább drágítja a juhtartást. A juhágazat területhasználata egyébbként is drasztikusan visszaesett az elmúlt öt évben, mintegy százezer hektárral 450 ezer hektárra – tette hozzá. Kitért arra, hogy a munkaerő hiánya is gátolja az ágazat fejlődését, egyre többen hagynak fel a juhtenyésztéssel.
A brit birkák nélkül maradó EU exportál Magyarországról
Az exportlehetőségek javulásának fő oka szerinte, hogy a Brexit óta jelentősen kevesebb brit bárány érkezik az Európai Unióba, továbbá összességében csökkent az európai juhállomány is. A juhhús iránti kínai többletigény miatt egyre kevesebb jut el Európába az új-zélandi és ausztrál áruból. „Egyfajta piaci vákuum keletkezett kontinensünkön, amelynek volumene a piac 12 százalékára tehető” – fogalmazott Kukovics Sándor. – Magyarországról származó juhhúst és vágóállatot 14 ország vásárol. A kivitel túlnyomó részét tavaly a vágóállat tette ki, hasított súlyban, 5220 tonnával, az idén a terméktanács 5300 tonnát remél – mondta. A magyar bárány fő vásárlója továbbra is Olaszország, de a korábban 90 százalékot meghaladó részesedése az exportból 65 százalék körülire csökkent, miközben más EU-tagállamoké, valamint a közel-keleti országoké emelkedik – tette hozzá.
Az ágazat teljesítményét visszafogja az is, hogy a bárányhús fogyasztása Magyarországon viszonylag csekély. A Magyarországon tenyésztett bárányok mintegy 10-15 százalékát értékesítik csak belföldön.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Egyhangú támogatást kapott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitika
Az EU-tagállamok agrárminiszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2027 utáni…
Tovább olvasom >Lassú, de folyamatos növekedés jellemzi a napraforgó termelői árát
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal…
Tovább olvasom >Fontos hogy a 2027 utáni agárpolitika gazdabaráttá tegye az unió agráriumát
Fontos annak megvitatása, hogy a 2027 utáni közös agárpolitikáról (KAP)…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 0,2 százalékkal mérséklődött októberben
Októberben az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal…
Tovább olvasom >