Az üzemanyag- és az élelmiszerárak gerjesztik az inflációt

A magas inflációt elsősorban az üzemanyagok árának emelkedése okozta, és az élelmiszerek drágulása. A maginfláció még mindig alacsony – mondta Suppan Gergely a Világgazdaság Online-nak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem tud hatást gyakorolni ezekre, csak az inflációs várakozásokat csökkentheti.

A KSH által pénteken közölt decemberi inflációs adat meglepte az elemzőket. Egy év alatt 4,9 százalékos inflációt mértek az előző év azonos időszakához képest, és havi alapon 0,4 százalékon alakult a fogyasztói árak emelkedése.

„Elsősorban az üzemanyagok árának emelkedése okozta a vártnál nagyobb inflációt” – mondta Suppan Gergely , a TakarékBank közgazdásza a Világgazdaság Online-nak. „Az élelmiszerárak emelkedés is húzta az inflációt, de ez nem meglepetés” – tette hozzá.

Az élelmiszerek árának emelkedését elsősorban a kedvezőtlen időjárás okozta, mely egész Európát érintette, a benzin árának erős felfutása némileg váratlan – magyarázta az elemző.

Havi alapon 3,8 százalékkal emelkedett a liszt ára; a burgonya, a zöldség és a gyümölcs 2,8 százalékkal kerül többe, az étolaj pedig 2,1 százalékos dráguláson ment keresztül a KSH adatai alapján. Nagyobb áremelkedés tapasztalható a ruházati cikkek terén, 1 százalékos.

Az áremelkedés elsősorban az alacsonyabb jövedelmű rétegeket érintheti kellemetlenül, ugyanis az alapvető fogyasztási cikkek áremelkedését ezen háztartások nem tudják kompenzálni, ugyanis rendelkezésre álló jövedelmük egészét elköltik, s nincs megtakarításuk. Míg magasabb jövedelemsávban kompenzálható a megtakarítási hányad csökkentésével.

Suppan Gergely kiemelte, hogy a maginfláció 2 százalék, mely nem mondható magasnak. Béroldali inflációs nyomás nem érzékelhető – írja a Világgazdaság Online.