Az Urálon túl várják a magyar termékeket

A meghívott kkv-k képviselői a budapesti Bank Centerben kaptak tájékoztatást az orosz és kazah piacon kínálkozó üzleti lehetőségekről. A konzultációt Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezte.

Füzeti Attila alelnök (magyar-orosz tagozat) az orosz piacon, Németh János alelnök (magyar-kazah tagozat), a kazah piacon szerzett tapasztalatokról adott átfogó tájékoztatást, az exportügyletek lebonyolítása során felmerülhető gondokat is beleértve.

Bevezető tájékoztatójában Tóth Imre, az MKIK magyar-orosz tagozat tiszteletbeli elnöke átfogó helyzetjelentést adott arról, hogy noha az orosz gazdaság növekedése az idei év eddig eltelt szakaszában valamelyest lelassult ugyan, ám az év hátralévő részében javulás várható, és a hatalmas orosz piacon ez is kedvez a hazai exportőröknek.

Az MKIK magyar-orosz tagozatának felmérése szerint jelenleg mintegy hatszáz-hatszázötven magyar kkv dolgozik az orosz piacon. Ez a vállalati kör bonyolítja le a Magyarországról Oroszországba irányuló teljes exportnak mintegy 20-25 százalékát, és ezt kevésnek tartjuk – mutatott rá Tóth Imre. A magyar kkv-k orosz exportjának értéke nagyjából 600 millió dollárnak felel meg. A kamarai tisztségviselő meggyőződése, hogy szervezettebb összefogással és támogatási rendszerrel, agresszív marketing és piaci támogatással az Oroszországba irányuló magyar exportban részt vevő hazai kkv-k számát meg lehetne duplázni.

Tóth Imre rámutatott, hogy a kkv-szektornak önmagában is vannak olyan termékei, amelyek eladhatók az orosz piacon. Példaként említette a pécsi kesztyűt. Kiderült, hogy rendkívüli nagy sikere van a kesztyűgyár termékeinek az orosz piacon. De nagy az érdeklődés a hűtőházi magyar technológia vagy a melegházi magyar technológia iránt.

Tóth Imre kitért a magyar-orosz idegenforgalom kedvező alakulására is, ahol elsősorban a Magyarországra beutazó idegenforgalomról van szó, mert még nem indult be teljesen az Oroszországba irányuló magyar turizmus.

A keleti piacok feltárását célzó 9,5 milliárd forintos állami támogatást illeti, a kamarai szakember megjegyezte, nincs tudomásuk arról, hogy erre történtek-e már kifizetések. Az MKIK magyar-orosz tagozata átlátható pályázati rendszert támogat. Ilyen javaslatokat tett a kormányzat felé, amelyekben a nyitott, átlátható pályázati rendszert látja kézzelfoghatónak.

A magyar-kazah áruforgalom a pénzügyi válság előtt évi 500 millió dollár volt, utána 240 millió dollárra csökkent le, jelenleg már elérte 300 millió dolláros szintet – hangzott el a rendezvényen a kétoldalú export-import kapcsolatok alakulásáról. Fasimon Sándor, az MKIK magyar-kazah tagozatának elnöke – egyszersmind a Mol Magyarország vezérigazgató-helyettese – tájékoztatójában kiemelte, az a tervük, hogy a következő három évben, 2017-ig megháromszorozzák a termékforgalmat Kazahsztán és Magyarország között. Ebben lesz egy nagyvállalati rész, de a magyar kkv-szektornak is lesz fontos szerepe. Úgy hiszi, hogy a jelenlegi 300 millió dolláros termékforgalomhoz képes reális elvárás az évi egymilliárd dolláros magyar-kazah termékforgalom elérése. Ebben természetesen a multiknak is lesz részük, de egyre növekvő szerephez jutnak a magyar kkv-k is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Kazahsztánban jelenleg jelentős infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg. Az üzleti kapcsolatok bővítését szolgálhatja, ha távlatilag közvetlen légi járat is létesülne Magyarország és Kazahsztán között. (Bányai Gyula, Világgazdaság Online)