Az ösztönző programok hatnak igazán a népegészségügyre
Rendkívül nagy szakmai és médiaérdeklődés kísérte az Európai Édesipari Szövetség (CAOBISCO) Budapesten rendezett közgyűlését, és az azt követő nyilvános szakmai kerekasztal-beszélgetést. Az alapanyaghelyzet mellett a KAP (Közös Agrárpolitika) és a magyar népegészségügyi adótervezet került reflektorfénybe.
Sánta Sándor (elnök, Magyar Édességgyártók Szövetsége), dr. Kardeván Endre (államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium), Didier Focking (elnök, CAOBISCO) és Sabine Nafziger (főtitkár, CAOBISCO)
Június 24-én a Mariott hotelben 16 ország közel 50 képviselője gyűlt össze, hogy az Európai Édesipari Szövetség (CAOBISCO) éves rendes közgyűlésének hivatalos napirendi pontjait megvitassa.
A résztvevők személyesen, egyenként is felháborodásuknak adtak hangot az iparágat diszkriminatív módon sújtó magyar népegészségügyi, vagy a közbeszédben hamburgeradónak nevezett tervezet miatt. Közös álláspontjukat levélben megfogalmazva e-mailen juttatták el Orbán Viktornak, amelyben kifejtették, hogy az intézkedések következtében 1500 munkahely kerül veszélybe, tradicionális magyar márkák tűnhetnek el, és a feketekereskedelem felerősödésével is számolni kell.
Lehet még magyar cukor
Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a közös agrárpolitika (KAP) bemutatása kapcsán hangsúlyozta, hogy a fogyasztók védelme minden tagállam és az EU politikájában is első helyen szerepel, ezért is fő cél az elegendő, biztonságos élelmiszer elfogadható áron való biztosítása az EU-ban. A magyar cukor sajátos helyzetére a kvótaemelés, és így az önellátás biztosítása adhat megoldást. Elkezdődtek a tárgyalások, de eredmény leghamarabb 2013-ra várható. Nem véletlen, hogy a KAP célkitűzései között az adminisztráció egyszerűsítése is szerepel.
Az Európai Édesipari Szövetség szerint is a cukorkérdés meglehetősen kényes terület az unióban, hiszen vannak olyan tagállamok, akiknek kvótafeleslegük van, míg másoknak importból kell fedezniük a saját ellátásukat annak ellenére, hogy képesek lennének az önellátásra. Ami az utóbbi időszakban végbement magyar cukorárak mozgását illeti, a Magyar Édességgyártók Szövetségének álláspontja egybecseng a Vidékfejlesztési Minisztériuméval, vagyis manipulált árnövekedés zajlott. A kakaó világpiaci árának növekedése hátterében az Európai Édesipari Szövetség politikai okokat lát. Ezenkívül az élelmiszer-ipari termékre vonatkozó tápértékjelölés került még fókuszba, az egészségre vonatkozó állításokkal együtt.
Didier Focking, a CAOBISCO elnöke a kerekasztal-beszélgetésen felvetette, hogy a fiatal gazdák támogatása rendkívül fontos feladat, rajtuk keresztül képzelhető el a kibocsátás növelése. Sabine Nafziger, a CAOBISCO főtitkára az erős piaci ingadozásokra, a termelés, illetve a kibocsátás időnkénti csökkenésére hívta fel a figyelmet, ami gyakran okoz piaci zavarokat.
A cukor-só adó kapcsán felmerült kérdésekre az államtitkár kifejtette, hogy a vidékfejlesztési tárca csak véleményezi a tervezetet, a tárgyalások során az élelmiszer-előállítók védelmét képviselik. A feketekereskedelemmel szemben pedig szigorú ellenőrzéseket sürgetnek.
Kiskorúsítás helyett motiváció
– Az édesipar nem tehető bűnbakká, egyedül felelőssé az elhízás problémájáért – hangsúlyozta lapunknak Didier Focking, a szövetség elnöke, aki 37 éve dolgozik a csokoládéiparban. – A kiegyensúlyozott táplálkozásban az édességeknek is helye van. Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás népszerűsítését pedig a szövetség tagvállalatai helyi tevékenységük és társadalmi felelősségvállalásuk részeként végzik sikerrel számos országban. Felnőtt, érett állampolgárokat nem lehet állami kontrollal, büntetéssel irányítani. A pozitív példa, az életmódprogramok, az elismerés sokkal hatásosabb ösztönző.
– Átlagosan a napi kalóriabevitel csupán 5 százaléka származik édességfogyasztásból hazánkban. A legoptimistább várakozások szerint ez 15-20 százalékkal csökkenhet a hamburgeradó hatására növekvő, bizonyos esetekben akár 30 százalékot is elérő áremelkedés miatt. Összességében tehát a napi kalóriabevitel 1 százalékát érintheti a tervezet – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetsége elnöke, a rendezvény házigazdája.
A szövetség mindig proaktívan áll a lakosság védelmét célzó kezdeményezésekhez, ezért most is széles társadalmi elfogadáson alapuló, a fogyasztók, a hazai mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem érdekeit egyaránt figyelembe vevő, a néhány külföldi példa tapasztalataiból okuló, hosszú távon is vállalható, innovációt elősegítő csomag kidolgozását tartják indokoltnak.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Prémium legyen, de fenntartható is – a legifjabb generáció elvárásai
A kiskereskedelmi szereplők kénytelenek lesznek egyre nagyobb figyelmet fordítani fenntarthatósági…
Tovább olvasom >Liptai Zsolt lett az év bortermelője
A Magyar Bor Akadémia (MBA) Év Bortermelője Magyarországon 2024 elismerését…
Tovább olvasom >Tippek a bankkártyás csalások elkerülésére az ünnepi forgatagban
A karácsonyi időszak a vásárlás öröméről szól, ám ilyenkor a…
Tovább olvasom >