Az OECD szerint további reformok hozzájárulnak majd egy erősebb és befogadóbb magyar gazdasági teljesítményhez

A magyar gazdaság a magas foglalkoztatási szintnek köszönhetően erős fellendülés közepén jár, ami a béreket, a fogyasztói bizalmat és a belföldi keresletet is növeli. Az OECD új jelentése szerint a gazdaságpolitika célja a gazdasági növekedés meghosszabbítása, a növekedés zöldebbé tétele és a gazdasági előnyök minden magyar közötti megosztásának biztosítása kellene, hogy legyen.

Az OECD magyar gazdaságról szóló legfrissebb jelentése a jelenlegi bővülés mögötti tényezőket, valamint a kilátásokkal kapcsolatos belső és külső kihívások leküzdését segítő politikákat vizsgálja. Az országtanulmány 2019-re 3,9%-os, 2020-ra pedig 3,3%-os növekedést jelez előre, és a gazdaság erősítését, fenntarthatóságát és befogadóbbá tételét célzó menetrendet vázol fel.

Az országjelentés, melyet Alvaro Pereira, az OECD Közgazdasági Igazgatóságának Országtanulmányi Részlegének igazgatója, és Gion Gábor, pénzügyekért felelős államtitkár mutattak be Budapesten, kiemeli a szakismeretek megszerzését, a mobilitást és a regionális növekedést elősegítő politikák fontosságát. Hangsúlyozza továbbá a népességöregedés kezelésének szükségességét az államháztartásra gyakorolt negatív hatások korlátozásának érdekében, különösen a nyugdíj- és egészségügyi kiadások tekintetében.

„A magyar gazdaság gyors ütemben növekszik, példátlan foglalkoztatási szintekkel, történelmileg alacsony munkanélküliséggel és erős bérnövekedéssel, ami mind hozzájárul a kereslet-vezérelt gazdasági növekedéshez” – mondta Pereira. „Ez a kiváló teljesítmény viszont nem kockázatmentes, különösen a magyar régiók közötti növekvő egyenlőtlenséget miatt. A hosszútávú fenntarthatóság biztosításához olyan politikákra van szükség, amelyek mindenki számára gazdasági lehetőségeket teremtenek.”

Magyarország nyugati és középső része, amely a külföldi befektetések fő kedvezményezettje, és Budapest, amely nagy agglomerációs mivoltából származó előnyöket élvez, gyorsabban nőttek, mint az ország többi része, melyet az alacsony foglalkoztatási szint, a szociális juttatásokban részesülők magas aránya és a regionális és országos ellátási láncokba való elégtelen integráció hátráltat.

Ezen kiegyensúlyozatlan növekedés kivédése érdekében a jelentés azt ajánlja, hogy a központi kormányzat nagyobb önállóságot biztosítson a helyi önkormányzatoknak a helyi gazdaság számára előnyös projektek lebonyolításához. Jobb szakoktatásra és szakképzésre van szükség, ami lehetővé teszi, hogy a tanfolyamok és a tanterv a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodjanak.

A népességöregedés államháztartásra gyakorolt negatív hatásának a kezelésére a tanulmány javasolja, hogy Magyarország 2022-re emelje 65 évre a törvényes nyugdíjkorhatárt, utána pedig kösse azt a várható élettartam alakulásához. A tanulmány továbbá javasolja a korengedményes nyugdíjba vonulás valamennyi lehetőségének megszüntetését és ezzel egyidejûleg egy, minden nyugdíjas számára egy minimális jövedelmet biztosító alapnyugdíj bevezetését.

A tanulmány rámutat arra, hogy az egészségügyre fordított közkiadások csökkentése érdekében javítani kell az egészségügyi rendszer hatékonyságát. Ez érintheti a kórházi tartózkodások csökkentését az ambuláns ápolási szolgáltatások felfuttatásával, a kórházi ellátás kevesebb, de jobban felszerelt és szakosodott kórházakba történő összpontosításával, valamint a különböző hosszútávú gondozási rendszerek integrálásával.

A növekedés zöldebbé tétele és a környezetszennyezés csökkentése érdekében a tanulmány javasolja, hogy az útdíjak és az adók jobban vegyék figyelembe a járművek környezeti hatásait. A dugódíjak és a jobb tömegközlekedés közösen segíthetnek a városi levegő minőségének javításában. A jelentés szerint a nem hatékony és szennyező fűtési rendszerek cseréjét fiskális ösztönzőkkel lehetne elősegíteni.