Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen

Brüsszel a cafeteria, így a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalványok, a kiskereskedelmi válságadó és a telekomadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indít.

Kötelezettségszegési eljárás indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság (EB) a telekom-adó, a cafeteria-rendszer átszervezése és a kiskereskedelmi válságadó miatt – jelentette be a brüsszeli testület szóvivője csütörtökön.

Az ügyeket mind azért indítja az EB, mert elemzésük szerint az adókat és a kérdéses jogszabályok diszkriminálnak az unió más tagállamaiból származó vállalatokkal szemben, és előnyben részesítik a magyar cégeket.

A telekomadót bevezető jogszabály miatt a bizottság már indított eljárását korábban egy másik szempont miatt, ez ügyben a luxemburgi Európai Bíróság elé idézte Magyarországot a bizottság.

A 2010-ben bevezetett telekommunikációs cégeket sújtó válságadó a bizottság adóügyekkel foglalkozó főigazgatóságának elemzése szerint aránytalanul sújtja a külföldi, és előnyben részesíti a magyar szolgáltatókat. A válságadót a bevételekhez mérten arányosan állapítják meg, így annak 91-92 százalékát uniós, nem-magyar cégek fizetik meg. Hasonló a kifogása a bizottságnak a kiskereskedelmi válságadóval kapcsolatban is.

A bizottság szóvivője, Emer Traynor emlékeztetett: 2010 vége óta a bizottság kapott panaszokat az adott területen működő nemzetközi cégektől kapcsolatban. Mint mondta, az elemzés során rendszeres kapcsolatban álltak a magyar hatóságokkal. A bizottság két hónapot adott arra, hogy a most hivatalosan kiküldött felszólító levélre válaszoljon a magyar fél.

Az Európa Bizottság az Európai Bíróság elé idézte még márciusban Magyarországot a telekommunikációs szektorban kivetett különadó miatt. Akkor azt kifogásolták, hogy az ilyen különadóknak nem lenne szabad közvetlenül a központi költségvetésbe csorognia, az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak.

Az üdülési-, és étkezési utalványok rendszerének átszervezésénél is az a fő kifogása a bizottságnak: előnyben részesíti a magyar cégeket, a többi uniós vállalat kárára. Ezt a szabályozást a bizottság belső piaci szabályozással foglalkozó főigazgatósága elemezte, a magyar hatóságok négy hetet kaptak érveik kifejtésére.

Csütörtökön a testület arról is döntött, magasabb szintre emel három másik, Magyarországgal szemben már zajló kötelezettségszegési eljárást. A bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját harmonizáló uniós irányelv alapján a magyar szabályozásban biztosított adómentesség meghaladja az EU-s szabályozás által lehetővé tett mértéket.

A most indított kötelezettségszegési eljárás csattanós választ adott arra a kérdésre is, hogy a kormány miért nem erőltette, hogy valamilyen módon „tovább éltesse” a kiskereskedelmi különadót a jövő évi büdzsében.

Amennyiben Brüsszel elmarasztalja Magyarországot, úgy előbb vagy utóbb az Orbán-kormány vagy az utódja azzal kell hogy szembesüljön, hogy kamatostul vissza kell fizetnie a cégeknek a válságadót. Pontosabban az adófizetők lesznek azok, akik triplán fizetik meg az Orbán-kormány kalandos gazdasági elképzeléseinek az árát. Túl azon, hogy a különadó jelentősen visszavetette az itteni beruházásokat, így visszafogta a munkahelyteremtést is, ráadásul az sohasem volt titok, hogy a különadó összegét a kereskedők beépítették az áraikba, azaz az adófizetők egyszer már voltaképpen megfizették ezt a terhet, és később kamatostul újra ki kell fizetni a büdzséből ezt az összeget.

A kiskereskedelmi válságadót 2010 őszén vezette be a kormány, méghozzá olyan trükkös módon, hogy annak a túlnyomó részét nagy nemzetközi láncoknak kellett megfizetnie, míg a Fidesz gazdasági holdudvarába is sorolt kiskereskedelmi cégek gyakorlatilag kimaradtak belőle. Az ágazati adó nyomán egy-két kivétellel az összes nagy kiskereskedelmi multilánc itteni leányvállalata masszívan veszteséges lett. 2010 óta az ágazat cégei összesen 90 milliárd forintos adót fizettek be válságadó címén. Amennyiben később vissza kell fizetni ezt az összeget, az kamatteherrel együtt már jelentősen nagyobb, több százmilliárdos lehet.

A Nemzetgazdasági tárca közleményben tudatta: készen áll arra, hogy mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje álláspontját.

Az NGM szerint az Európai Bizottság az ágazati különadót illetően két – a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési szektor által fizetett ágazati különadó kapcsán indított – eljárásában is azt kifogásolja, hogy a jogszabály hátrányosan ítéli meg a nem magyar tulajdonú adóalanyokat azzal, hogy az adó alapja a nettó árbevétel és nem a nyereség, a mértéke pedig sávosan progresszív, és emiatt a külföldi tulajdonú társaságok fizetik az adó nagy részét.

Azonban az NGM, illetve a magyar kormány álláspontja szerint az érintett társaságok teherviselő képességet jól kifejezi az, ha az adóztatás az árbevétel alapján történik.

A Bizottság álláspontjával szemben nem valósul meg diszkrimináció azáltal, hogy az adót főképp a külföldi tulajdonú társaságok fizetik, hiszen ez szükségszerű amiatt, hogy ezen társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó.

Az Európai Bizottság ezen felül kifogásolja a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó szabályozást is, álláspontjuk szerint a mentesítés uniós jogba ütközik.

A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország hasonlóan más uniós államokhoz biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is.

A fentiekre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje. (Népszabadság Online)