Az erős svájci frank gátolja a fogyasztás és a kiskereskedelem bővülését

Hat százalékpontos hitelkamat-emelésnek megfelelő hatást gyakorol a magyar devizahiteles háztartások fogyasztására a svájci frank 2008 óta bekövetkezett erősödése londoni felzárkózó piaci elemzők legújabb számításai szerint.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének hétfői tanulmánya szerint „meglehetősen egyértelműnek tűnő” módon ez az egyik oka annak, hogy a kiskereskedelmi kiadások miért csökkentek ilyen jelentősen Magyarországon 2008 óta.

Az elemzéshez fűzött grafikus összehasonlító kimutatás szerint a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a 2008 augusztusában mért szint 95 százaléka alatt van, miközben Lengyelországban közelíti a 115 százalékot, Csehországban pedig nem sokkal marad el az akkori értéktől.

A Morgan Stanley londoni szakértői szerint a hatás „annál is inkább megrázó”, mivel a magyar háztartásokon – a balti és a balkáni országokkal ellentétben – 2005 és 2008 között nem lett úrrá „a költekezési láz”, így nem volt olyan mértéktelen fogyasztási hullám, amelyet vissza kellett volna fogni.

A ház saját becslése szerint a svájci frank erősödése, valamint a svájci frank alapú hitelek kamatemelkedése nyomán a 2005-2007 között felvett, svájci frankban denominált hitelek törlesztési terhei mára 50 százaléknál nagyobb mértékben nőttek Magyarországon.

A Morgan Stanley londoni elemzői azt jósolják, hogy a svájci frank jelenlegi forintárfolyamán a devizahitelesek „óriási többsége” élni fog a kormány által a törlesztési terhek enyhítésére kidolgozott program lehetőségeivel. A ház számításai szerint ez a hazai össztermék (GDP) csaknem 0,5 százalékának megfelelő többletpénzt hagy jövőre a magyar háztartásoknál.

A cég szerint azonban valószínűtlen, hogy ennek jelentős hatása lesz a magyar gazdaság növekedési ütemére, mivel a GDP-érték 3 százalékát közelítő értékű államháztartási szigorító intézkedések miatt a magyar háztartások valószínűleg továbbra is „óvatosak” lesznek.

Emellett a devizahiteles háztartások tudják azt is, hogy kötelezettségeik nem tűntek el, csak későbbre tolódtak, és ez is ok arra, hogy ne elköltsék, hanem megtakarítsák a pluszpénzeket – áll a Morgan Stanely londoni elemzésében.

A ház közölte, hogy a svájci frank erősödése, az óvatos háztartások és a GDP-érték 3 százalékának megfelelő, 2013-ig esedékes államháztartási szigorító intézkedések együttes figyelembevételével „igazoltnak” látja a jövő évi magyar gazdasági növekedésről alkotott „negatív” nézetét. A Morgan Stanley londoni elemzői mindezek alapján 2012-ben 2 százalékra lassuló magyarországi gazdasági növekedést jósolnak az idei évre várt 2,6 százalék után.

A Cityben mindazonáltal vannak jóval derűlátóbb magyar növekedési prognózisok is. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) július végén kiadott legújabb, idei harmadik térségi prognózisában 2011-re 2,7 százalékos, 2012-re pedig 2,8 százalékos magyar GDP-pluszt jósolt.

A Morgan Stanley hétfői londoni elemzése szerint a devizaalapú hitelek magyarországi felhalmozódása azt is jelenti, hogy a magyar jegybank vesztett pénzügypolitikai mozgásteréből, tekintettel arra, hogy egyre inkább a svájci frank forintárfolyama és a svájci frankban jegyzett hitelek kamata vált irányadóvá. Ez volt az oka annak is, hogy míg a térség más jegybankjai – például a cseh központi bank – a 2008-2009-es válság idején „megengedhették maguknak a kamatcsökkentés luxusát” a gazdaságot ért csapás enyhítésére, az MNB-nek „sürgősségi kamatemelést” kellett végrehajtania a forint védelmében – közli az MTI.