Az Agrárminisztérium prioritásként kezeli az állattenyésztési ágazatot

A miniszter elmondta: a dinamikusan fejlődő mezőgazdaság és a stabil termelési környezet alapja a kiszámítható finanszírozási háttér. „Az Agrárminisztériumban mindent megteszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a legkisebb gazdálkodóktól a legnagyobbakig a szükséges pályázati forrásokat” – jelentette ki Nagy István.

Az agrárminiszter közölte: az eddig megítélt támogatás országosan több mint 282,5 milliárd forint, amely összeggel 568 baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, valamint juh- és kecsketartó telep fejlesztését támogatták. Ezen felül a lovak, méhek, csincsillák, fácánok, nyulak, struccok, szamarak és fürjek tartásával foglalkozó egyéb állattartók 52 kérelem nyomán összesen 5,65 milliárd forintból korszerűsíthetik állattartó telepeiket.

A miniszter hangsúlyozta: a szarvasmarhatartás a mezőgazdaság „nehézipara”. A támogatások segítségével a marhatartó ágazatban közel 40 ezer férőhely létesítése vagy korszerűsítése valósul meg Magyarországon. Összesen 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény épül vagy újul meg.
A kisebb állattartó gazdaságok telepeinek fejlesztését célzó, 30 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírás forrásaira július 22-ig nyújthattak be támogatási kérelmet az érintettek – mondta. Az igényelhető támogatás maximum összege a baromfi- és a sertéstartó telepek esetében 100, a szarvasmarhatartó telepeknél 50 millió forint, a juh- és kecsketartó gazdaságok, valamint a többi mezőgazdasági haszonállatfaj esetében 20 millió forint.
A miniszter emlékeztetett, hogy június első felében jelent meg két felhívás az élelmiszer-előállításhoz kapcsolódóan: egy 50 milliárd forint keretösszegű a kisebb projektek támogatására és egy 200 milliárd forintos a nagyobb, térségi szinten is meghatározó élelmiszeripari fejlesztések támogatására. Júniusban hirdették meg a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása című, 100 milliárd forint keretösszegű pályázati konstrukciót – sorolta a miniszter.

Szavai szerint minden eszközzel, minden fórumon – Brüsszelben is – a magyar agrárvállalkozások érdekeit képviselik és védik a legkisebbektől a legnagyobbakig.

Nagy István hangsúlyozta, hogy komoly agrárdiplomáciai siker, hogy a három évig elhúzódó tárgyalások után az elmúlt hetekben olyan megállapodás született a Közös Agrárpolitika reformjáról, amely a jövőben is garantálja a magyar gazdák támogatását mind európai uniós, mind hazai forrásból.
A tervekről szólva elmondta, hogy a minisztérium védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzését támogató, új felhívás meghirdetését tervezi három éves kötelezettségvállalási időszakkal és megemelt támogatási egységköltségekkel. Továbbá őszre tervezik az új Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) és az új Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (ÖKO), 2022. január 1-jével kezdődő felhívások meghirdetését. (MTI)