Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít hazánk biológiai sokféleségének megőrzésére

(Fotó: Pixabay)

A mezőgazdaság biológiai sokfélesége mára ugyanolyan veszélyeztetett helyzetbe került, mint a vadon élő élővilág. Azonban az agrobiodiverzitás megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a klímaváltozásra és az élelmiszerválságok kihívásaira. Magyarország világviszonylatban szerencsés helyzetben van, hiszen a Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni.

A hazai génmegőrzési intézmények fejlesztése és programjaik támogatása érdekében Magyarország Kormánya külön stratégiát fogadott el, több mint 12 milliárd forint támogatással

A 2019-ben indult Génmegőrzési Stratégia keretében számos fejlesztés történt többek között a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tápiószelei intézetében, amely gyűjteményét a világ egyik legnagyobb génbankjaként tartják számon. Az itt tárolt mintegy 135.000 génbanki minta és a bennük őrzött tulajdonságok a kulcs az egyre fokozódó szárazsággal és különféle betegségekkel szembeni ellenállóság kialakítására. Ezen felül a gödöllői haszonállatok génmegőrzésével foglalkozó intézetben megújult a haszonállatok folyamatosan bővülő, 11.200 génbanki tételt őrző DNS bankja, ahol Magyarországon egyedülálló módon megtalálhatóak az összes hazai őshonos baromfifaj -és fajta szaporítóanyagai, valamint juh, szarvasmarha, ló, nyúl és a magyar kutyafajták génbanki tételei is. A Génmegőrzési Stratégia olyan mintaprogramok megvalósítását tűzte ki célul, mint a kárpáti borzderes szarvasmarha, a magyar hidegvérű ló muraközi típusa, illetve a magyar parlagi szamár megmentése és megőrzése. A növényi génmegőrzés területén indult célzott programok magukban foglalják a gazdálkodók bevonásával történő szántóföldi és zöldségnövények fenntartását, a szőlő és gyümölcstermő növények megőrzését és vizsgálatát, illetve a 10 éves múltra visszatekintő Gyümölcsész megállapodás kiterjesztését is.

AM