Ausztriában nagy a vásárlási kedv

Negyedik legnagyobb kiviteli piacunk élelmiszer szempontjából az osztrák. Ezt előzi meg a német, román és olasz export. Idén az első negyedévben élelmiszert külföldre 1,94 milliárd euróért adtunk el, és ebből Ausztria 8 százalékkal részesedett, az AKI adatai szerint.

Nyugati szomszédunknál az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma értéket tekintve az idei év első negyedéve során 1,4 százalékkal emelkedett a tavalyi hasonló időszakhoz képest, a Lidl és az ott Hofer néven működő Aldi nélkül, 1 százalékos infláció mellett, állapítja meg az ottani Nielsen Kiskereskedelmi Indexe.

Elég sokáig tartott, míg az osztrák piac kiheverte a pénzügyi válságot. 2014-ben mennyiség szempontjából még mindegyik negyedévben csökkent az eladás. Tavaly fordult pozitívra a trend.

Erősen koncentrált bolthálózat

Fontos szempont az értékesítésnél, hogy Ausztriában sokkal koncentráltabb az élelmiszer-kiskereskedelem, mint nálunk. Ott 10 ezer lakosra hét élelmiszerbolt jut, szemben a magyarországi tizenhéttel. Nem ritka, hogy három-négy-öt osztrák
falunak nincs boltja.

A koncentráció a csatornák súlyánál is tükröződik. Ha a két diszkontláncot nem vesszük figyelembe, akkor a 400–999 négyzetméter közötti szupermarketek vitték el a bevétel 56 százalékát mind az idei, mind a tavalyi első negyedévben. Az 1000 négyzetméteres és nagyobb hipermarketek szintén stabil mutatója 33 százalék. A 250–399 négyzetméteres boltok részaránya 6-6, a 250-nél kisebbeké 5-5 százalék a legutóbbi két első negyedévi adatok szerint.

Bizalom az európai átlag felett

Az osztrák fogyasztók bizalmi indexe az európai átlag 79-nél 4 ponttal nagyobb az idei második negyedévben. Ugyanúgy 83 pont, mint az elsőben. Ez a Nielsen globális felmérésének tizenkét éves történetében a második legalacsonyabb index.

Jó hír viszont, hogy az osztrák fogyasztók az index három összetevője közül személyes pénzügyi helyzetüket kedvezőbbnek ítélik meg, mint az európai átlag. És ahhoz képest vásárlási kedvük is nagyobb. //