Áremelkedés veszélyezteti Horvátország turisztikai versenyképességét

Miközben Horvátország korábban kifejezetten költséghatékony célpontként volt ismert a német, osztrák, cseh és olasz turisták körében, az elmúlt évek áremelkedése súlyosan visszavetette a forgalmat. A turisztikai szolgáltatások díjai 2021 óta átlagosan 50 százalékkal emelkedtek, miközben a versenytárs országokban – mint Spanyolország és Görögország – ugyanez az arány mindössze 15–20 százalékos volt.

A horvát turizmus gyengélkedésének hátterében főként a vendéglátóipari költségek emelkedése áll: az infláció, a munkaerőhiány és az energiaárak globális drágulása egyaránt szerepet játszanak. Paradox módon az országon belül még mindig alacsonyak az energiaárak, és a turisztikai áfa is kedvező (13%), ennek ellenére az árszint érezhetően elszakadt a korábban megszokott szinttől.

A visszaesés számszerűen is tetten érhető: a tavalyi főszezonban a Horvátországba látogató külföldi turisták összesített költése 0,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ez különösen figyelmeztető, hiszen a vendégéjszakák száma stagnál, így a költési visszaesés már nem magyarázható csupán a látogatószám csökkenésével.

A Tripadvisoron és más értékelő oldalakon egyre több turista panaszkodik a hirtelen áremelkedésekre: egyesek szerint a napozóágyak ára például elérte a 25–30 eurót, és az éttermi szolgáltatások is két-háromszoros drágulást mutatnak a járvány előtti évekhez képest. Ugyanakkor nem minden vendég észlelte a változást ilyen drasztikusnak: egy brit turista például arról számolt be, hogy Rovinj és Hvar árszínvonala között alig érzékelt különbséget a tavalyi évhez viszonyítva.

Horvátország hosszú távú versenyképessége a középkategóriás turisták megtartásán múlhat. Ehhez nemcsak a szállás- és vendéglátóipari árakat kellene ésszerű keretek között tartani, hanem a szolgáltatások ár-érték arányán is javítani. A jelenlegi trendek alapján a prémium desztinációs pozicionálás kockázatos stratégia lehet, különösen egy olyan piacon, ahol a kereslet egyre árérzékenyebb.