Amway: a magyarok félnek saját vállalkozást indítani

Mi magyarok vagyunk a legborúlátóbbak egy saját vállalkozás indításával kapcsolatban, derült ki az Amway Európában elvégzett reprezentatív felméréséből.

A vállalkozói létforma megítélése Magyarországon a legkedvezőtlenebb (47 százalék), de negatív a hozzáállásuk ezzel kapcsolatban az osztrákoknak (35 százalék), németeknek (35 százalék) és spanyoloknak (32 százalék) is. Hazánkban a harminc év alattiak és a felsőfokú végzettségűek a legbizakodóbbak ebben a témában.

A közvetlen értékesítéssel foglalkozó nemzetközi Amway vállalatcsoport felmérést végzett a vállalkozástípus megítéléséről, valamint az önfoglalkoztatás előnyeiről és hátrányairól. Idén a felmérésben szereplő tizenhat európai ország egyike Magyarország is, így 2012-ben képet kaphatunk arról, hogy honfitársaink hogyan vélekednek az önfoglalkoztatásról. A vállalkozói létforma megítélése hazánkban meglehetősen negatív, és honfitársaink szerint újabb vállalkozások addig nem is nagyon születnek, amíg a két nagy akadály el nem hárul a vállalkozni vágyók útjából: a kezdőtőke hiánya és a kedvezőtlen gazdasági helyzet. Abban viszont a magyarok is egyetértenek a többi európai nemzettel, hogy a vállalkozók szerepe a 21. században egyre fontosabb.

„A vállalkozói létforma egyre nagyobb szerepet játszik az európai gazdaságok életében. Népszerűsítése hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és az életszínvonal emeléséhez” – mondta Michael Meissner, a 2012-es Amway Európai Vállalkozói Jelentést készítő Amway Europe vállalati ügyekért felelős alelnöke. „Az Amway azt kéri a politikai döntéshozóktól, megfelelő intézkedésekkel segítsenek abban, hogy a vállalkozókkal szemben kialakult előítéletek csökkenjenek, támogassák az oktatást és ösztönözzék a nőket, az időseket, az etnikai kisebbségek tagjait és a fiatalokat vállalkozás indítására” – mondta Meissner.

A magyar férfiak a nőknél derűlátóbbak az önfoglalkoztatással kapcsolatban (férfiak: 52 százalék, nők: 43 százalék), akárcsak a harminc évnél fiatalabbak és a felsőfokú végzettségűek. Magyarországon a közép-dunántúliak a leginkább „vállalkozó szelleműek”, 59 százalékuk ugyanis pozitívan viszonyul a vállalkozáshoz. Az egész országra vonatkozó adat azonban nem sok bizakodásra ad okot, hiszen a válaszadók 47 százaléka egyértelműen negatívan vélekedik erről a foglalkoztatási formáról. Ezek után nem meglepő, hogy a megkérdezetteknek mindössze öt százaléka dolgozik saját vállalkozásában.

A magyar válaszadók 35 százaléka úgy véli, hogy a saját vállalkozás indítása mellett szóló legfontosabb érv „a munkáltatótól való függetlenség”. További fontos tényezők még a „másodállásból származó jövedelem” (25 százalék) és az „önmegvalósítás, vagyis lehetőség a saját ötletek megvalósítására” (25 százalék). Csaknem minden második harminc évnél fiatalabb válaszadó szerint a „függetlenség”, minden harmadik szerint pedig az „önmegvalósítás” játszik fontos szerepet a vállalkozás indításában. A gyermekkel rendelkező megkérdezettek esetében nyomós érv, hogy vállalkozóként könnyebb megteremteni az egyensúlyt a család, szabadidő és munka között.

Sajnos csak kevesen, mindössze a válaszadók 12 százaléka tartja a vállalkozást jó lehetőségnek arra, hogy újra visszatérhessen a munkaerőpiacra vagy alternatívaként a munkanélküliséggel szemben. A magyarok két dologgal indokolták azt, hogy miért nem indítanak vállalkozást: nincsen kezdőtőkéjük (59 százalék) és bizonytalan Magyarországon a gazdasági helyzet (50 százalék). A nőket az is gátolja, hogy nincsen megfelelő gazdasági ismeretük: 25 százalékuk jelölte meg ezt indokként, míg a férfiaknak csupán 16 százaléka fél ettől.

Honfitársaink azért látják a vállalkozás előnyeit is. Egyetértenek abban, hogy a vállalkozók „önállóbban dönthetik el, hol dolgozzanak” (37 százalék), „rugalmasabban oszthatják be az idejüket” (36 százalék) és „megvan a bátorságuk ahhoz, hogy új utakra lépjenek” (35 százalék). Összecseng a véleményük azzal kapcsolatban is, hogy a jövőben a vállalkozói létforma a modern világban fontos szerepet tölt majd be, a válaszadók 72 százaléka gondolja így. Különösen a felsőfokú végzettségűek körében (81 százalék) volt hangsúlyos ez a vélemény.