Alacsony jövedelmezőséggel küzd a sertéságazat

Ma Magyarországon hivatalosan valamivel több mint 400 vállalkozás foglalkozik húsipari tevékenységgel: 2004 óta a húsipari tevékenységet folytató vállalkozások száma csaknem megfeleződött. A húsipar termelése erősen koncentrált: kevesebb mint 50 vállalat adja a hazai termelés 75, illetve az export 98 százalékát – mondta Berczik Attila, a Hússzövetség ügyvezető titkára. A húsipar bruttó termelési értéke – ideértve a húskészítmény gyártását is – jócskán 300 milliárd forint felett van. Ez az élelmiszer-ipari termelés több mint 16 százaléka. A magyar húsipar 2005-ben 3,6 millió sertést dolgozott fel, és több mint 120 ezer tonna húskészítményt állított elő. Pénzügyi eredményesség tekintetében az ágazat továbbra is komoly problémákkal küzd: az átlagos jövedelmezőség alacsony, alig 2-3 százalék. Tehát igen sok vállalkozás 2005 után negatív eredménnyel fogja zárni a 2006-os évet is.

Meredeken nő a sertésimport
Az élelmiszer-ipari ágazat külkereskedelmi egyenlege továbbra is pozitív, de nettó exportőri helyzetünk az EU belső piacán egyre kedvezőtlenebb. A hazai élelmiszerexport mennyiségének közel egyharmadát az állati eredetű termékek teszik ki. A magyar élelmiszeripar legnagyobb értékben (696 millió euró) húst és húskészítményeket szállított külpiacokra. A sertéshúskivitel 2004 el­ső negyedé­vé­ben még meg­haladta a 21 ezer tonnát, 2006-ra viszont 18 ezer tonnára csökkent, idén éves szinten 80 ezer tonnás exportra lehet számítani. 2005-ben lényegében ugyanannyi sertéshúst vittünk ki, mint egy évvel korábban, az import növekedése miatt azonban a sertéshús export-import egyenlege kedvezőtlenné vált az előző évekhez viszonyítva. A sertéshúskivitel a KSH külkereskedelmi statisztikai adatai szerint 2006 első félévében 5 százalékkal bővült a 2005. január–júniusi időszakhoz viszonyítva.
A hazai állatállomány csökkenése miatt a húsipar a termeléshez szükséges alapanyag egy részét az EU más tagállamaiból kénytelen beszerezni. A vágóhidak, illetve húsfeldolgozók nemcsak élő sertést, hanem sertéshúst is importálnak a biztonságos termeléshez szükséges alapanyag biztosítása érdekében. A KSH külkereskedelmi statisztikai adatai szerint a sertéshúsimport 2004 első negyedévében még alig haladta meg a 7 ezer tonnát, 2006. január–március között pedig már csaknem 20 ezer tonna volt. Ugyanebben az időszakban az élő sertés behozatala is csaknem háromszorosára növekedett.

Bővülő késztermékválaszték
Kiemelendő pozitívum a késztermékek minőségének és választékának folyamatos fejlődése. Az egy főre jutó 68,8 kilogrammos éves húsfogyasztásból alig 4 kiló a marhahús, 28,8 kiló a sertéshús. Ezekből közel 12 kiló húskészítmény formájában fogy el – ez az érték sertéshús esetében például a régi uniós tagországokban (EU 15) ennek közel a duplája. A vöröshúsok (marha-, sertéshús) rendszeres fogyasztása nélkülözhetetlen része a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásnak.
A legnagyobb kihívás a piacon maradás és a részesedés növelése, amely részben az egyre szigorúbb élelmiszer-biztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi követelmények, részben pedig a fogyasztók igényeinek pontos ismeretén alapszik.