Ajánlom magamat – SMS-nyi szövegben

Kövessen minket a Twitteren is! – olvasható lassan szinte minden amerikai és mind több nyugat-európai újság, üzlet, kereskedelmi cég, no meg számtalan vendéglátóhely honlapján. De mire jó ez a már nálunk is megjelent új, gyors, és legfőképpen olcsó kommunikációs eszköz?A fenti kérdésre adható legegyszerűbb válasz: hatékony napi kapcsolattartási lehetőség a vendéggel elektronikus formában.
A Twitter számítógépes közösségi oldal, ahol bárki, így egy étterem vagy egy szakács is, beszámolhat arról, mit csinál éppen. Olyan ez, mint a blogolás, csak miniben, ugyanis maximum 140 karaktert lehet egyszerre leírni, azaz egy SMS-nyi szöveget.
Már csak arra van szükség, hogy legyen, akit ezek az információk érdekelnek! Márpedig miért ne érdekelhetné a vendéget, mi történik kedvenc éttermében, szórakozóhelyén, menzáján? Borest vagy napi menü, buli vagy akció, árváltozás vagy kóstoltatás – néhány a legdirektebb témák közül, amit el lehet mondani a Twitterrel, s ami egészen más lehetőségeket nyújt, mint mondjuk egy heti hírlevél, vagy egy „talán-megnézem” honlap. És állítjuk: a Twitter segítségével törzsvendég is hamarabb lesz az érdeklődőből.
Mindemellett egy negatívuma mindig marad a twitteres kommunikációnak: itthon még csak a számítógépet használók érhetők el vele. Ám ők egyre többen vannak, nem?

Miért hatékony?
Sokak életében lassacskán a reggeli kávé rutinjához válik hasonlatossá, hogy munkába indulás előtt még ellenőrzik az otthonra érkező e-maileket, felugornak az iWiW-re, gyors helyzetjelentést adnak magukról a Facebookon, vagy mostanában a Twitteren. Utóbbi közösségi oldalakra sokan napközben is gyakran rápillantanak, érdemes tehát kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket.
Az egyik legnehezebb és legfontosabb feladat egy vendéglátóhely életében, hogy elérje a környezetében élő lehetséges fogyasztókat. Az internet korában már szinte minden vendéglátóhely működtet weboldalt, legtöbbjükön az érdeklődők hírlevélre is feliratkozhatnak, hogy többé-kevésbé rendszeresen tájékozódjanak a hely ajánlatairól. Ám az ilyesmi sokszor még mindig nem elég „hangos”, nem elég figyelemfelkeltő a ma emberének számtalan információval terhelt mindennapjaiban.
A közösségi oldalakon – például az iWiW-en, vagy „nagytestvérén”, a Face-bookon – létrehozható olyan klub, amellyel könnyen magunk köré gyűjthetjük az üzletünk iránt érdeklődőket; velük az üzenőfalon, fórumokon vagy közvetlen üzenetek segítségével léphetünk kapcsolatba. Ilyen a Twitter is: ingyenes mikroblog, ahová rövid bejegyzéseket írhatnak a felhasználók, ám ezt egy nap annyiszor tehetik, ahányszor csak kedvük tartja. Abban viszont eltér más közösségi oldalaktól, hogy a bejegyzéseket bárki láthatja, nem szükséges hozzá, hogy visszaigazolt ismerősei legyenek egymásnak a felhasználók. Ha valakinek megtetszenek a beírásaink, követni kezdhet bennünket (mondhatni „feliratkozhat” üzeneteinkre), ilyenkor a bejegyzéseink automatikusan megjelennek számára.
Minél több helyi követőnk akad, annál sikeresebben használhatjuk a Twittert promócióra. Érdemes ezért változatos írásokat közreadni, nem csak gépiesen ismételgetni például a hétvégi akciót. A 140 karakteres terjedelmi korlátozástól nem kell megriadni; lényegre törően kell fogalmazni! Bejegyzéseink – a fentiek mellett – szólhatnak arról, mi fő éppen a konyhán, vagy egy tervezett izgalmas programról, nálunk történt eseményekről, lehetnek alkalmazottaink kommentárjai valamiről, írhatunk arról, ha meglepően jól fogyott valamilyen étel vagy ital, ajánlhatunk egy jó bort, bejegyezhetjük, hogy milyen receptet, különleges alapanyagot, fűszert keresünk, vagy éppen leírjuk, milyen érdekességek (például bulifotók) kerültek honlapunkra.

Ők sikerrel használják!
A nagyvilágban számos étterem, étteremlánc használja nagy sikerrel a Twittert, ha időnk engedi, érdemes ötleteket meríteni tőlük, illetve követni bejegyzéseiket.
A Twitter-történelem legnagyobb vendéglátós sikersztoriját egy Los Angelesben cirkáló, tacót áruló kis mozgóbüfé, a Kogi (egyetlen egység) tudhatja magáénak: nem sokkal ezelőttig egyfajta „gerilla-büféként” működött, mindig máshol ütve fel a fejét a városban. Emiatt elengedhetetlen volt, hogy működtetői találjanak egy olyan platformot, amely villámgyors kommunikációcserére ad lehetőséget (http://twitter.com/kogibbq). Felkapták őket, 35 ezer felhasználót gyűjtöttek maguk köré – ma képesek néhány perc leforgása alatt akár 400 éhes vendéget is a kocsihoz csődíteni, mihelyt „elcsipogják” (twitter angolul csiripelést jelent) a furgon lokációját. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az angolszász országokban a Twitter-felhasználók SMS-ben telefonjukra is megkapják az aktuális bejegyzéseket.
A hagyományos éttermek, étteremláncok különbözőképpen, különböző célra használják az oldalt. A Domino’s Pizza például egy közismert botrány után megtépázott hírnevének helyreállítására hozta létre a twitter.com/dominos-t.
A Los Angeles-i Tender Green étteremlánc ez év elején kezdett twitterezni: általában napi három bejegyzést adnak közre – az éttermet vagy az aznapi specialitást hirdetik, és a séf beszámol arról is, hogy mit talált aznap a piacon. A lánc tavasszal nyitott meg egy új egységet Hollywoodban, a munkálatok állása szintén nyomon követhető volt a Twitteren. A Tender Green először gasztrobloggereket, gasztronómiai újságírókat, írókat kezdett „követni”, akiken keresztül mások is felfigyeltek rájuk.
A dallasi Maggiano’s másképp futtatta fel követőinek számát. A 45 egységgel rendelkező étteremlánc nyereményeket sorsolt azok között, aki feliratkoztak követőinek: egy nap alatt így 2000 ilyet szereztek. Folyamatosan szemmel tartják a róluk felkerülő bejegyzéseket, megköszönik a jó kritikát, és utánajárnak a negatív vélemények miértjének.
Cikkünk készültekor a magyar éttermek közül hármat találtunk a Twitter oldalán. Közülük a Jókai téren található Kiadó Kocsma (twitter.com/kiadokocsma) használja a legrégebb óta, március végétől. Az étterem főként a napi menüt csiripeli el, de rákérdeznek arra is, mit ennének szívesen a vendégek. A Fecske Terasz (twitter.com/fecsketerasz) májusban kezdett twitterezni, egyelőre aktuális menüjét teszi közzé. A Pastrami (twitter.com/pastramibp) annak ellenére, hogy június eleje óta működteti Twitter-felületét, nem túl sok bejegyzést tesz közzé, de így is gyűjtöt már számos követőt. Nemcsak újdonságaikról írnak, hanem figyelik és megköszönik a róluk szóló bejegyzéseket, megosztják, éppen mi történik náluk. A NetPincér (twitter.com/netpincer) pedig március óta van a Twitteren.

Hogyan kezdjük el?
A kezdeti lépések rettentő egyszerűek: a www.twitter.com oldalon hozzunk létre egy
profilt éttermünk számára. Töltsünk fel fényképet vagy a logónkat, és rövid bemutatkozásunkban is mindenképpen adjuk meg cégnevünket és határozzuk meg éttermünk jellegét. Második lépésként tegyünk közzé néhány bejegyzést 140 vagy annál kevesebb karakterben, például nálunk történt érdekességről. Harmadik lépésként keressünk és kezdjünk követni másokat, vagy más módszerrel vegyünk rá minél több felhasználót, hogy kövessen bennünket. (Ha kellőképp érdekesek tudunk lenni, akkor az általunk követett felhasználók visszajelölnek majd minket.)
Kezdetben követhetünk más éttermeket, kávézókat is, hogy megfigyeljük, ők hogyan használják a Twittert. Fontos, hogy minél több vendégünk megtudja Twitter-nevünket, ezért lehetőleg minden reklámfelületünkön tüntessük fel ezt. Kerüljön rá a hirdetési anyagokra, névjegykártyákra, weboldalunkra, az e-mailek aláírása alá. (New Orleansban például a Naked Pizza-lánc idén tavasszal egész egyszerűen kicserélte hirdetőoszlopain a rendelésfelvétel telefonszámát a hely Twitter-nevére /lásd képünkön/).
A www.NearbyTweets.com oldalon lefuttathatunk egy keresést, hogy kik a közelünkben élő Twitter-felhasználók. Ehhez persze pontosan kell megadnunk saját lokációnkat is. Nagy segítség lehet a www.tweetlater.com oldal is, ahol eltárolhatunk jó pár üzenetet későbbre, amelyek az általunk meghatározott időpontokban válnak olvashatóvá. Friss bejegyzést mobiltelefonnal is hagyhatunk. Szintén hasznos a tweetbeep.com, amely jelzi, ha bárki a Twitteren említett minket, így reagálni is tudunk.