Agrár-külkereskedelmünk német piaci vetülete

Agrárexportunk 2011-ben lényegesen gyorsabban fejlődött, mint a nemzetgazdasági kivitel egésze. Ebben jelentős szerepet játszott a fő agrár- és élelmiszerpiacaink között is kitüntetett szerepet játszó német piac, mely átmeneti háttérbe húzódás után 2011 végére ismét az élre tört.

A német piac, 13 százalékos piaci részaránnyal, 730 millió eurós kiviteli nagyságrenddel és 736 millió eurós importtal ismét a legfontosabb agrár-külkereskedelmi partnerünkké vált.

A német–magyar agrár-külkereskedelem alakulása

Trendváltást éltünk meg a német piaci relációt illetően. Míg ugyanis a csatlakozás előtt egyértelműen pozitív volt a külkereskedelmi szaldónk, addig 2004-et, az EU csatlakozást követően, szinte kivétel nélkül az import meghaladta az exportunkat.

Az okok szerteágazóak. Nem pusztán a csatlakozással együtt járó, kódolt versenyhátrányt jelentő töredék közvetlen támogatások, hanem a forint akkori permanens erősödése is versenyhátrányt okozott a magyar mezőgazdaságnak.

Emellett azonban a statisztikai módszertani, nyilvántartásbeli változások is hatottak arra, hogy a német–magyar agrár-külkereskedelmi szaldó negatívvá váljon.

A német kikötőkbe érkező, harmadik piacokról származó terményeket és termékeket ugyanis az elsődleges importőr belföldiesíti. Ebből következik, hogy az EU-n kívülről hozzánk érkező déligyümölcs, vagy a szója, kávé, tea stb. is német termékként kerül be a magyar külkereskedelmi statisztikába, holott az nem a német gazdaság produktuma. A kikötői effektust is bele kell számítani tehát a német importnyomás alakulásába.

Német piaci exportunk volument képező termékei közül kiemelendő a hús- és hústermékek kivitele, kiváltképp a baromfihúsé, azon belül is a pulyka és a kacsahúsé. Fontos exporttermékünk továbbá a gabonafélék és az olajos magvak, nemkülönben a kolbász- és szalámifélék, a zöldség- és gyümölcskonzervek (cseresznye, meggy), valamint a gyümölcslé, a bor, a zöldpaprika, a méz, no meg a kutya-macska eledel.

Baromfikivitel,

sertéshús-behozatal

Az exportstruktúra érzékeltetése végett táblázatba rendezve adjuk meg a legfontosabb exporttermék-csoportok 2011. évi alakulását.

A 23 százalékkal bővülő piacon belül rendkívül dinamikusan fejlődik tehát a német piacra irányuló húsexportunk, melynek mintegy a 80-81 százalékát a baromfihúsexport adja. A piac felvevőképességének gyors javulását mutatja, hogy az exportunk egy év alatt közel 60 százalékos bővülést mutat.

Indokolt kiemelni, hogy első megközelítésre a német piaci exportunk mintegy 70 százaléka feldolgozott termékek formájába kerül a német vásárlókhoz, ami lényegesen jobb feldolgozottsági arányt mutat, mint a 61 százalékos országos átlag.

Német piaci importunkban domináns a húsok és a tejtermékek köre. Míg a német húsexportban a baromfihús domináns, addig a német piaci húsimport gerincét a sertéshús képezi. Hozzá kell tenni, hogy 2010-ben mintegy 110 ezer tonna mennyiségben élő sertés is érkezett Németországból, mintegy 132 millió euró értékben. Az élőállat-import 2011-ben alábbhagyott, mindössze 27 millió euró körül alakult, ami mennyiségben 12 ezer tonnára tehető.

A tejtermékeken belül a vaj, a joghurt, a tejszín, a tejpor, a sajt mintegy 103 millió euró értékben (62,6 tonna mennyiségben) került 2011-ben a magyar piacra. Kiemelkedően nagy behozatal jellemezte ezen belül a 20 ezer tonnás sajtimportot, melyre 63,5 millió eurót költöttünk. Hozzá kell tenni azt is, hogy a német piaci importunk rendkívül széles skálán mozog. A behozott termékek gazdag szortimentje miatt nehéz kiemelni egy-egy termékcsoportot a teljes importkörből. n

Összeállította: dr. Szabó Jenő